MENÜ
2024. június 16.
Jusztin
Az iskolázottabb férfiak tovább élnek hazánkban

Az iskolázottabb férfiak tovább élnek hazánkban

telex.hu / Halász Nikolett

Magyarországon 11 évvel rövidebb ideig él az a férfi, akinek nincsen középiskolai végzettsége.

Magyarországon a felsőfokú végzettségű férfiak több mint 11 évvel tovább élnek, mint azok a társaik, akik nem fejezték be a középiskolát. Előbbiek születéskor várható élettartama 78,4, utóbbiaké 67,2 év – derül ki Kollányi Zsófia Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Magyarországon című tanulmányából. A tanulmány a társadalmi egyenlőtlenség különböző dimenziót bemutató Munkaerőpiaci Tükör című tanulmánykötetben jelent meg, amit minden évben a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) ad ki.

A KRTK által kiadott kutatás árnyalja azt a sokszor hangoztatott állítást, hogy Magyarországon mindenkinek ugyanannyival rosszabbak az életkilátásai, mint a nyugat-európai országokban. Ez leginkább az alacsony társadalmi státuszúakra igaz. A magyar népességnek azért rossz az általános egészségi állapota, mert egyenlőtlen a hozzáférés az ellátórendszerhez. Ez pedig ördögi kört eredményez: a rossz anyagi helyzet rosszabb egészségi állapothoz vezet, a rosszabb egészség pedig csökkenti a munkaképességet, így a jövedelmet is.

Míg végül gazdasági hátrányba kerül az az ország, ahol a társadalomnak rossz az egészségi állapota.

Az egészségi állapotot több dolog együtt határozza meg: például a fizikai körülmények, anyagi lehetőségek, iskolázottság, társas környezet, párkapcsolat, lelki jóllét, étkezés, mozgás, genetika. Az egészségi állapot mérhetősége nem egyszerű, mert diagnózis hiányában csak az önbevallásos módszerre lehet alapozni. Viszont sokan saját egészségüket sokkal pozitívabban értékelik, mint amilyen az valójában.

Az alábbi ábrán különböző betegségek előfordulásának gyakorisága látható nem és iskolázottság szerinti bontásban Magyarországon és az EU 27 országában.


Az adatokból jól látszik, hogy Magyarországon például jellemzően többen szenvednek derékfájástól, cukorbetegségtől vagy magas vérnyomástól, mint az EU 27 országának átlaga. A grafikonok alapján úgy tűnhet, mintha több nőt érintenének a felsorolt betegségek. Ez a már említett önbevallásos módszer megbízhatatlanságával van összefüggésben: a nők ugyanis jellemzően jobban foglalkoznak az egészségükkel, és nem hajlamosak annyira bagatellizálni a problémáikat, mint a férfiak. Így előbb kiderül, ha problémájuk van.

A következő ábrán a fő halálokok láthatók a férfiaknál és a nőknél belföldi régiókra bontva. A légzőrendszer betegségein kívül valamennyi betegségcsoportban, minden régióban rosszabbak a magyar adatok, mint az EU 27 tagállamának átlaga. Például az emésztőrendszer és a keringési rendszer betegségei az EU-s halálozás 30, a magyar halálozás 40–50 százalékáért felelnek.

A négy fő halálok az EU 27 tagállamában a teljes halálozás 60, Magyarországon közel 80 százalékáért felel. A regionális egyenlőtlenségek jelentősek: Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 30–40 százalékkal magasabb a halálozás, mint Budapesten.

Az alábbi ábrán a születéskor várható élettartam látható 2019-ben (a koronavírus-járvány előtti utolsó évben) és 2021-ben az EU 27 országában és magyarországi régiókban. A koronavírus-járvány miatt mindenhol csökkent a születéskor várható élettartam. Azonban nem azonos mértékben: míg Budapesten átlagosan másfél, addig Észak-Magyarországon 2,5 évvel esett vissza. Bár két év kevésnek tűnhet, de ezzel a nőknél Budapesten a 2009-es, Észak-Magyarországon a 2004-es szintre esett vissza a születéskor várható élettartam.

Szabó Laura és Veroszta Zsuzsanna tanulmánya külön foglalkozik a roma nők megkülönböztetésével a várandósgondozásban és a szülészeti ellátásban. Azért ezzel a két területtel, mert a roma nők itt tapasztalták a legtöbb megkülönböztetést. A roma nők kisebb arányban vajúdtak és szültek szabadon választott pozícióban, mint a nem romák. A kedvezőtlen bánásmódot a konkrét etnikai hovatartozásnál azonban jobban meghatározza a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet. Ezt alátámasztja az alábbi grafikon.

A legkedvezőbb helyzetben lévő nem roma nőknél 22 százalék annak a becsült valószínűsége, hogy kötött testhelyzetben szüljenek. A legjobb helyzetben lévő roma nőknél 25,7 százalék. Tehát nincs akkora különbség a roma és nem romák között. A társadalmi-gazdasági helyzet sokkal inkább meghatározó tényező: a legrosszabb helyzetű nem roma anyáknál 76,5 százalék a becsült valószínűsége a kötött testhelyzetben szülésnek, a legrosszabb helyzetű roma nőknél 79,9 százalék.