MENÜ
2019. július 21.
Dániel, Daniella
Áttörés a devizaadósok számára

Áttörés a devizaadósok számára

24.hu

Róna Péter: jogi agyrém a Kúria döntése, de a devizahitelesek szempontjából áttörés.

A Kúria friss ajánlása alapján teljes mértékben mentesülhet az árfolyamkülönbözet összege alól az devizahiteles, aki bizonyítani tudja, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást bankjától. Róna Péter közgazdász már több mint öt évvel ezelőtti írásaiban vázolta, hogy az adósoknak csak a kapott forintösszeget, valamint annak kamatát kellene visszafizetniük. Az Oxfordi Egyetem oktatója azonban nem a tájékoztatás elégtelensége, hanem a devizahitel törvénybe ütközése miatt jutott erre az álláspontra. Bár üdvözli a Kúria döntését, annak jogi kiindulópontját hibásnak tartja. Szerinte a törvény alapján minden devizahitelesnek mentesülnie kellene az árfolyamkülönbözet alól, a bírósági döntése értelmében viszont mindenkinek külön perben kell igazolnia, hogy nem tájékoztatták megfelelően.

Nemrég derült ki, hogy már van olyan devizahiteles, aki Kúria friss ajánlásai alapján jogerősen pert nyert hitelező bankja ellen. A Fővárosi Ítélőtábla azért nyilvánított érvénytelenné egy devizahitel-szerződést, mert a pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást adósának arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti tartozását és a törlesztőrészletek összegét.

A Kúria útmutatása alapján ezután a banknak és az adósnak el kell számolnia egymással, amire két lehetőséget írt elő. Az egyik alternatíva szerint az adós teljes mértékben mentesül az árfolyamkockázat alól, aminek következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a kölcsön összegét a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.

Ez a megoldás csaknem azonos azzal, amit Róna Péter közgazdász már több mint öt évvel ezelőtt több írásában és interjúban is vázolt. Az Oxfordi Egyetem oktatója számos alkalommal kifejtette, hogy a devizahitel alapvetően hibás termék, az adósoknak pedig mindössze a banktól kapott forintösszeget, illetve annak kamatait kellene visszafizetniük.

A közgazdász a 24.hu-nak arról beszélt, hogy bizonyos szempontból üdvözli a Kúria döntését, mert az adósok számára az mindenképp áttörést jelent, ám ő és a Kúria alapvetően más kiindulópontból jutott el oda, hogy az adósoknak azt a forintösszeget kell visszafizetniük, amit kaptak. Ráadásul a Kúria ajánlása alapján minden adósnak külön-külön perben kell azt bizonyítania, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást, és csak ebben az esetben merülhet fel az a lehetőség, hogy a kapott forint összeggel és annak kamatával kell elszámolnia, ezzel teljes mértékben mentesülve az árfolyamkockázat alól.

Róna szerint viszont az alapvető probléma nem a megfelelő tájékoztatás hiányával volt, hanem azzal, hogy a devizahitel nem felelt meg a szerződéskötések idején hatályos Polgári Törvénykönyvnek, ami alapján minden adósnak mentesülnie kellene az árfolyamkockázat alól. A törvény 523. paragrafusa ugyanis kimondta:

Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Ez egy szakkifejezés, ami a pénzkölcsön definícióját határozza meg, és aminek nem felel meg a devizahitel – mutatott rá Róna. A devizahitelben kódolt árfolyamváltozás ugyanis felrúgja a meghatározott összeg mértékét. Az pedig – mint mondta – kulcsfontosságú kérdés, hogy mi volt az a meghatározott összeg, amit a bankok az adósok rendelkezésére bocsátottak. Ez egy meghatározott forintösszeg volt, és a törvény alapján az adós azzal tartozik, amit kapott – mondta.

Tehát nincs lehetőség arra, hogy az adós a pénzkölcsönt féldisznóval fizesse vissza. Neki azt kell visszafizetnie, amit kapott. – szögezte le.

Róna Péter – aki korábban a londoni Schroder Bank amerikai részlegének vezérigazgatója volt – elmondta azt is: A Polgári Törvénykönyvben meghatározott fogalom az akkori klasszikus, világszerte alkalmazott definiálása volt a pénzkölcsön fogalmának. A kölcsön viszont nem értékpapír és itt kezdődik a baj, ami a magyar jogásztársadalom súlyos felelőssége. Ugyanis a tájékoztatás és a tisztességesség fogalma alapvetően az értékpapírokhoz fűződik és nem a kölcsönhöz. A kölcsön esetében mindössze annyi a tájékoztatás, hogy ennyit kaptál, és ennyit kell visszafizetned, amiből ennyi a kamat, és kész.

Hozzátette: A kölcsönszerződés esetén az adós egyetlen kockázata az lehet, hogy a kamatszint mozog valamennyit. De a tőke tekintetében nincs kockázat, az nem változhat. Az értékpapír esetében van kockázat, mert a tőke értéke változhat.

Mindezek alapján úgy véli egyértelmű, hogy a Kúria, a bíróságok és a jogásztársadalom összemosta a kölcsön és az értékpapírok fogalmát.

Ugyanakkor az igaz, hogy a Kúria javaslata alapján született bírósági ítélet most mégis kedvezőbb az adósoknak számára, mert ha a szerződésből kihullik a deviza, akkor marad a forintkölcsön. De a közgazdász álláspontja szerint az ehhez kapcsolódó kamat mértéke szempontjából sem következetes a Kúria, ugyanis nem a törvény szerinti jegybanki alapkamatot írja elő, hanem az annál jóval drágábbat (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamarlábat).

Utóbbi döntés tehát egy kompenzálás a bankok javára.

Pedig a törvény alapján szó sem lehetne kompenzálásról, ahogyan a devizahiteles törvények esetében sem lett volna – mondta Róna. Rámutatott, hogy érdekes módon a Fidesz-kormány úgynevezett adósmentő törvényei esetében a jelentéktelen összegnek számító árfolyamréshez hozzányúltak törvényi szinten, ám az adósok számára legnagyobb terhet jelentő árfolyamváltozáshoz nem. Pedig akár épp a Polgári Törvénykönyv alapján megtehették volna.

Teljesen egyértelmű, hogy a kormány megállapodott a bankokkal, hogy a különadóért cserébe az árfolyamváltozásokat lenyomják az adósok torkán – hangsúlyozta a közgazdász.

Ezzel párhuzamosan megjegyezte, hogy Magyarországgal szemben Horvátországban ténylegesen tudták kezeli a devizahitelesek helyzetét, és semmisé nyilvánították a devizahiteleket.

A valuták rövidítése az árfolyamtáblán egy budapesti pénzváltóban, az Erzsébet téren 2015. január 15-én. Ezen a napon az euró árfolyama 318,89 forintról 322 forint fölé, a dollár árfolyama 272 forintos sávból 277 forintra, a japán jené 2,3100 sávból 2,3623 forintra ugrott. A forint gyengülésének oka vélhetően az volt, hogy a svájci központi bank eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét.

Róna Péter végül aláhúzta, a Kúria döntése az adósok számára áttörés, és a bíróság részétől is van benne egy közvetett beismerése annak, hogy elszúrták. Igaz, csak részleges a beismerés, mert azt még mindig egyenként kell bizonyítani, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás, és csak ebben az esetben lehet forintkölcsönről beszélni.

Úgy vélem az Európai Unió nyomására született ez a döntés, mert a magyar jogrendszert, mint a magyar jogbiztonság egészét súlyos kételyek terhelik Európában. A Kúriának és az Alkotmánybíróságnak hosszú utat kell bejárni, hogy a hitelességét visszaszerezze, ezt egy ilyen irányú döntésként is lehet értelmezni – mondta Róna, aki emlékeztetett arra is, hogy nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a svájci jegybank figyelmeztette is a Járai Zsigmond vezette jegybankot a devizahitelezés veszélyeire, mégsem előzték meg a bajt. Pedig akár a svájci jegybank intelmei alapján, akár a törvénybeütközésre való hivatkozással a Magyar Nemzeti Bank aggályosnak minősíthette volna a devizahitel-szerződéseket és megtilthatta volna alkalmazásukat.