MENÜ
2022. január 28.
Károly, Karola
Áremelés és újabb államosítás jöhet a magánegészségügyben?

Áremelés és újabb államosítás jöhet a magánegészségügyben?

napi.hu

A magánegészségügyi szektor bevétele tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot.

A szakértők a magánszektor fokozódó koncentrációjára, illetve egyes területeken növekvő állami térfoglalásra számítanak. Az államosításban a mesterséges megtermékenyítés után a művesekezelés, a labor- és képalkotó szolgáltatások kerülhetnek sorra. Áremelésre a továbbiakban is számítani lehet - hangzott el a a Primus Egyesület a magánegészségügyi szektor helyzetét elemző sajtóbeszélgetésén.

Dübörög a magánegészségügy, rendszerint így jellemzik ma ezt a szektort, csakhogy ez dübörgés nem általános, egyes szegmensek kifejezetten szenvednek a Covid- járvány alatt - árnyalta a képet egy csütörtöki, a magánegészségügy aktuális helyzetét körbejáró sajtóbeszélgetésen Leitner György, a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület elnöke.

2020-ban a Boston Consulting becslése szerint 900 milliárd forintot tett ki a magánegészségügyi szektorra költött kiadás. A mintegy 100 nagy szolgáltató ebből 500 milliárd forinttal részesedett. A Covid-járvány alatt a laborszolgáltatók kivételével a legtöbb szolgáltató forgalma csökkent, a képalkotó diagnosztikai ellátást nyújtók különösen megszenvedték ezt az időszakot.

Az orvosi béremelés nyomás alá helyezte a szolgáltatókat, miután a magánszektor nem kapott fedezetet a béremelésre, ami a Primus szerint versenytörvény ellenes, áremelésre kényszerültek és várhatóan nincs vége ennek a folyamatnak. Míg korábban a szakorvosi konzultációs díjak 15-20 ezer forint körül mozogtak, ma már 25, de akár 30 ezer forintot meghaladó összeget is elkérhetnek a fővárosi magánellátók, s a kényszerű áremeléseknek még nincs vége.

A magánszektorra is jellemző a munkaerőhiány, a piaci koncentráció, sok az akvizíció, és az új szereplő, valamint erősödő trend a fekvőbeteg-ellátás irányába való elmozdulás. Zajlik az államosítás, a jelek szerint a művesekezelés lehet a következő terület, felkészül a labordiagnosztika és a képalkotó diagnosztika - fogalmazott Leitner, aki szerint ez egyáltalán nem jó irány sem az államnak, sem a betegnek.

Ezek a cégek olyan high-tech felszerelést hoznak be az ellátásba, amelyekkel költséghatékonyabban, olcsóbban lehet dolgozni. Államosítás helyett a magánkapacitások nagyobb mértékű bevonásával a várólista csökkentése irányába lehetne lépni, többek között az ortopédiai, szemészeti műtéteknél a betegek érdekében - hangsúlyozta Leitner. Szavai szerint mivel nincs a két rendszerre elegendő orvos Magyarországon, ezért nélkülözhetetlen a szabályozott és átlátható együttműködési keretrendszer, illetve finanszírozás kialakítása.

A Primus elnöke szektorsemleges szolgáltatásvásárlást, transzaprens árazást szorgalmaz, hiszen ma nem látni, hogy mennyibe kerül valójában egy-egy beavatkozás az állami kórházakban. A rejtett költségek érdemben torzítják, ellehetetlenítik az összehasonlítást, ezért könnyű olyan kijelentéseket tenni, hogy a privát ellátás "nagyon drága". Szükség lenne az adózási ösztönzők átalakítására, finanszírozási reformra, a hbcs és a németpont korrekciójára, és a kata-szabályok visszaállítására is.

Kérdésre válaszolva Leitner György elmondta, a jogállási törvény életbelépésével csak minimálisan nőtt a magánszektorban a főállású orvosok aránya 17 százalékról 20 százalékra, és létszámban sem volt jelentős az átáramlás. A kötelező oltást a magánszolgáltatók nagyon szigorúan kezelték, voltak is elbocsátások emiatt, de csak nagyon kevés esetben került rá sor.