Túlértékeltek Magyarországon az ingatlanok, és az áruk az Európai Unió tagállamai közül az elmúlt években épp itt nőtt a legnagyobb mértékben – egészen pontosan mostanra a 2015-ös ár 256 százalékára. A listában a második Csehország, ahol 221 százalékra változott, a harmadik pedig Lettország, ahol duplájára nőtt a lakások ára – írja az Rtl.hu.

Az MNB szakértői júniusban tettek közzé egy tanulmányt az első lakásvásárlók hitelfelvételi lehetőségeiről, pontosabban a lehetőségek javításáról. Ebből kiderül, hogy Magyarországon ma azoknak, akik az első lakásukat akarják megvenni, háromszor akkora önerőt kell letenniük egy lakáshitelnél, mint 2014-ben. Saját lakásra márpedig Magyarországon nagyon sokan vágynak: itt kiemelkedően magas, 92 százalékos a saját lakásban élők aránya, bérelni pedig nagyon sokba kerül, jellemzően a jövedelem közel felét elviszi a bérleti díj.

A tanulmány arra is kitér, hogy nemcsak az áremelkedés, hanem az adósságfék-szabályok is megnehezítik az első lakáshoz való hozzájutást. Az MNB a lakásvásárláshoz 20 százalékos önerőt ír elő, de még ennél is több, kb. 25 százalékot kell tartalékolni ahhoz, hogy az induló kiadásokat (közvetítői díjak, illeték, ügyvédi díj, stb.) is lehessen belőle fedezni. Ez a 25 százalék viszont a legmagasabbnak számít a lakásvásárlásoknál az egész EU-ban.

A megállapítások között szerepel az is, hogy az első lakásukat vásárlók életkora átlagosan 32 év. A cikk szerint Magyarországon nem adnak kedvezményt sem az első lakásukat vásárlóknak, akik így később és csak kisebb lakást tudnak venni, mint más, hasonló korú társaik az EU egyéb tagállamaiban. Ez a családalapítási szándékot is visszavetheti. Az MNB szakértői lazítást javasolnak a jegybanknak: például azt, hogy csökkentsék az önerőt, vagy változtassanak a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályokon. Különösen fontos lehet ez a jövőben, írja az Rtl.hu, hiszen 2024-től beszűkülnek vagy meg is szűnnek adott családtámogatások.

• MNB
• spórolás
• lakásvásárlás