A teljes jogi hátteret meg kell alkotni, kidolgozni a felmerülő részletkérdéseket - éppen ezért a magyar kormány előterjesztése is csak 2025. második felére teszi, hogy befejeződnek az előkészületek. A szakember szerint ugyanakkor a rendszer rengeteg ügyfélnek jelenthet segítséget, ha egyszer sikerül bevezetni Magyarországon - hiszen manapság már óriási különbségek vannak a legmagasabb és legalacsonyabb napi energiaárakban - olvashatjuk a Pénzcentrum írásában.

Egy az uniós helyreállítási tervhez kapcsolódó anyagból derült ki, hogy a kormány olyan reformot tervez, amely minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszi majd, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás, vagyis az évi 2523 kWh fölött - számolt be korábban a Pénzcentrum. Azonban, mint kiderült, nem ez a legérdekesebb része a dokumentumnak, legalábbis Balogh József energetikai szakértő erre hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre.

Ebben 14 pont van, amiből az egyik a dinamikus átképzés, de van ennél sokkal fontosabb is benne: például szerepel az anyagban, hogy a szélerőművek engedélyezését tényleg átgondolja a kabinet - ezt egyszer már beígérték tavasszal, de még nem történt semmi az ügyben.

Másrészt benne van az, hogy a napelem bekötési moratórium az 2023 decemberéig meg fog szűnni, nem lesz meghosszabbítva - sorolta a szakember, aki visszatérve a dinamikus villanyárakra arról beszélt, itt arról van szó, hogy Magyarországon az áramtőzsdén egy napon belül a legolcsóbb és a legdrágább órák árazásai között a különbség nagyon megnőtt.

Ez régen volt olyan 20-25 euró, most már van, hogy 200 is, sőt, 2023. június 2-án vasárnap délután 3-kor volt Magyarország modern történetében az első alkalom, amikor a zsinóráram ára nap közben mínusz 500 euró volt a hazai áramtőzsdén.

Tehát, aki áramot vett fel, az pénzt kapott, aki áramot termelt, azt megbüntették!

Ezt leegyszerűsítve úgy képzeljük el, hogy ha valaki be tudott volna kapcsolni például egy mikrohullámú sütőt, akkor nemhogy ingyen sütötte meg az ebédet, hanem pénzt is kapott volna a tőzsdéről, ha dinamikus áron kapta volta az áramot - magyarázta Balogh József, aki hozzátette azt is, hogy maga a dinamikus árképzés nem egy új ötlet, már 2019-ben megjelent az erről szóló EU-s szabályozás.

"Itt semmi semmi más nem történik, mint ezt az EU direktívát próbálják itthon is adaptálni. Az ötlet maga négy éves, csak eddig a magyar kormány nem rohant azzal, hogy ezt végrehajtsa" - fogalmazott.

Hozzátette, az egész dinamikus árképzésről szóló elképzelés arról szól, hogy van olyan fogyasztás, amit lehet mozgatni időben, és van olyan, amit nem.

Utóbbira példa az inkubátor a kórházban, vagy a műtőben a lámpa, ahhoz nem szabad hozzájutni. Amit időben lehet mozgatni, az például az elektromos bojler: ugye, nem teljesen mindegy, hogy az délután 3 órakor a mínusz 500 eurós árammal fűti fel magát, vagy este nyolckor a plusz 200-assal, az a lényeg, hogy mire fürdeni indulsz, legyen melegvíz - példálózott.

A szakember szerint a magyar kabinet azért sem igyekezett bevezetni a dinamikus árazást, mert annak nem teljesülnek itthon a feltételei. Például kellenek hozzá okos villanyórák, ezeket wifi-n keresztül a szolgáltató tud ki-be kapcsolni. Ezek nem olcsók, és kevés van belőlük a piacon, mindenki ezt hajtja Európában.

A második pedig az, hogy az elektomos hálózat Magyarországon nincs egészen rendben - ezt kommunikálták a napelemstop bevezetésekor is. Miért nincs rendben? Azért, mert a pont 10 éves rezsicsökkentés alatt az áramszolgáltatók nem kaptak annyi pénzt a fejlesztésre, mint amennyi kellett volna - mondta.

Ha pedig mégis eljutnánk oda, hogy bevezethető lesz a dinamikus árazás, akkor első körben meg kell, hogy kérdezze a szolgáltató az ügyfelet, szeretne-e okos mérőórát vagy nem - ez nagyon fontos az európai uniós szabályokban, oda van írva, hogy a rendszer önkéntes.

Senki nem kötelezhet arra, hogy te ezt kérd. Azaz, vélhetően úgy fogják majd elérni, hogy az ügyfelek szereltessék be az okosmérőt, hogy mondjuk megmondják: akinél ilyen működik, annak rendszerhasználati díja 10 forint, akinél nem, annak 18. Ezeken az órákon van egy dugalj, amibe azt az eszközt kell bedugni, amiről tudodja az ember, hogy napközben lehet, hogy meg lesz állítva, vagy be lesz kapcsolva - magyarázta Balogh József a Pénzcentrum.hu oldalán.

És honnan tudja a szolgáltató, mikor várható, hogy olcsóbb lesz az áram? Ebben például óriási szerepe van a napenergiának Magyarországon.

Balogh József szerint a szolgáltatóknak az árak előrejelzésére van egy nagyon fejlett modellje, a várakozások alapján pedig a vezérlőszoftver automatikusan tud ki-be kapcsolgatni több tíz- vagy százezer mérőt. A terhelés átalakításával gyakorlatilag elkerülik azt, hogy este nagy fogyasztási csúcs legyen, a nappali nagy mélység pedig ugyanígy ne legyen annyira hatással a tőzsdei árakra.

A rezsicsökkentés mostani formája is igencsak bekavarhat a történetbe, a szakember szerint. Hozzátette, a kabinet most azon gondolkodhat, hogyan lehetne az átlagfeletti fogyasztók terheit tompítani, hiszen az áramárnál a meghatározott értéket túllépve duplázódik a tarifa.

Tehát a rezsicsökkentésben az átlagfogyasztásig semmi nem fog változni. Itt most az a kérdés, hogy az átlagfogyasztás felett, mint fogyasztó, önkéntesen hajlandó-e a lakosság arra, hogy egy ilyen okos mérőórát hozzá beszereljenek. Ez a magyar előterjesztés összesen 431 szavas, ennyiben ezt nem lehet leírni, rengeteg részletkérdés kimaradt.

Ki fizeti a mérőt? Ki dönti el, hogy mikor kapcsolgatják ki-be?

Feltehetőleg a szolgáltató, de ez sehol nincs leírva. Hogyan lesz ennek a ki-be kapcsolt áramnak az elszámolása. Ha a pillanatnyi ár mínusz 500 euró, akkor te tényleg fogsz kapni 500 eurót? A válasz szerintem az, hogy nem egészen, valamennyit biztos leszed magának az áramszolgáltató - sorolta Balogh József.

 

• áram
• fogyasztó
• villanyszámla