MENÜ
2019. augusztus 20.
Alkotmány ü., István
Aki szegény, az a legszegényebb

Aki szegény, az a legszegényebb

hvg.hu • fotó: index.hu

A szegények 13 évvel kevesebbet élnek, mint a gazdagok.

Túlságosan szélesre nyílt az olló a globalizáció következtében a gazdagok és a szegények között. A G7 szociális csúcstalálkozóján, melyet csütörtökön és pénteken rendeznek meg Biarritzban, erre akarják felhívni a figyelmet a francia vendéglátók.

A szervezők alaposan felkészültek, a találkozóhoz igazítva tette közzé jelentését az Observatoire des inégalités (Az egyenlőtlenségek kutatóintézete) nevű szervezet. A kétévenként közzétett jelentés arra mutat rá, hogy minden területen növekedtek a különbségek. A felső 10% jobban keres és tovább él, mint az alsó egytized Franciaországban. A különbség 13 év – ennyivel élhet tovább valaki, ha abba a kategóriába tartozik, ahol az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 7000 eurót. Az alsó egytized felső határa 855 euró havonta – írja a Le Figaro.

Aki szegény, az a legszegényebb

Sokkal rosszabb tanulmányi eredményeket mutatnak fel a szegényebb családok gyermekei, akik ezért jóval kisebb eséllyel szereznek diplomát. Ez pedig kihat mindenre. Például arra, hogy kiből lesz tartósan munkanélküli. Egy diploma nélküli franciának erre 3,7-szer nagyobb az esélye, mint annak, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ha pedig valaki nehezen boldogul a munkaerőpiacon, akkor az ingatlanszerzési lehetőségei ugyancsak korlátozottak. Ezen a téren a legnagyobb a különbség a szegények és a gazdagok között. Elszabadultak ugyanis az ingatlanárak, melyeket a kisfizetésű rétegek nem tudnak megfizetni. Párizsban a tanárok tiltakoznak amiatt, hogy hiába kapnak átlagosan havonta 2500 eurót, ha nem tudnak lakást bérelni a francia fővárosban.

A jelentés készítői az állam aktívabb szerepvállalását sürgetik. Csakhogy a Macron-kormányzat meg van fogva: megígérte Brüsszelnek a központi költségvetés deficitjének csökkentését, hogy az belül kerüljön a kötelező három százalékon. Vagyis a kormányzatnak egy vasa sincs a szegények támogatására. Ettől függetlenül a franciák sürgethetik a G7 többi tagját, különösen az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy tegyenek többet a középosztály lecsúszása ellen. Csodareceptje sem Macron elnöknek, sem másnak nincs. Trump elnök privatizációt javasol mindenkinek: Londonban járva nem is titkolta, hogy amerikai vállalkozók szívesen vásárolnák fel az NHS profitot ígérő részeit. A brit közegészségügy ugyan nem működik valami fényesen, de valamilyen ellátást mindenkinek nyújt. Ha Franciaországban a szegényeknek 13 évvel jut kevesebb, mint gazdagoknak, akkor ez az arány minden bizonnyal rosszabb az USA-ban és Nagy-Britanniában. Aligha valószínű, hogy a G7 szociális csúcstalálkozója megoldást találna erre a problémára.