Darabra nyilvánvalóan a személyautósok okozták a legtöbb személyi sérüléses balesetet 2019-ben, összesen 11 052 alkalommal kellett az ő hibájuk után mentőt hívni az útjainkra tavaly. Egyszerű oka van az elsőségnek: ebből a járműtípusból fut messze a legtöbb nálunk, bő 3,8 millió.

Személyautók 3 812 013
Tehergépkocsik  528 609
Motorkerékpárok  185 943
Vontatók 79 379 
Buszok 19 454 
Összesen 4 625 398

Az igazán érdekes lista akkor tárul elénk, ha elosztjuk a KSH fenti darabszámait az ORFK-nak azzal a statisztikájával, amely a balesetek okozóit sorolja járműtípusonként.

Ebből – meglepetésre – kiderül, hogy tavaly az autóbuszok hivatásos sofőrjei okozták a legtöbb sérüléses balesetet, még egyszer hangsúlyozzuk, a járműveik számához képest. Valószínűleg sokan a személyautós/motoros páros valamelyikére tippeltek volna, ezúton kérünk elnézést a feltételezésért. A száraz adatok mást mutatnak, ugyanis kétszer akkora arányban okoztak balesetet a buszsofőrök a motorosoknál, és négyszer akkora arányban, mint a személyautósok.

Nézzük meg a pontos számokat!

Okozóként mennyi járműre jutott egy baleset 2019-ben?
1. autóbusz 114
2. motorkerékpár 243
3. személyautó 345
4. teherautó 434

Nem tudjuk az okokat, óvatosan bánnánk az elemzéssel is, talán senki nem vet ránk követ, ha leírjuk, nagyrészt profibb és óvatosabb közlekedők a buszsofőrök az átlag személyautósnál. Ugyanakkor sokkal nehezebb a dolguk a nagyvárosokban, főként Budapesten, ahol jóval több manővert hajtanak végre, mint mondjuk a szintén hivatásos kamionsofőrök, akik csak átutazók. Ha busz ütközik, nagyobb eséllyel van sérült is, mert jellemzően biztonsági öv nélkül ücsörögnek rajta az utasok (vagy éppen állnak), és olykor a műszaki állapotuk is kifogásolható.

A motorosok előkelő helye a feketedobogón már kevésbé meglepő, ha őszinték akarunk lenni, persze, tisztelet a KRESZ minden passzusát szigorúan betartóknak. Nemrég mesélte a Vezess ügyvédje, hogy megnőtt a praxisában az extrém módon száguldozó motorosok ügyeinek a száma, és ha feltennénk a kérdést a személyautósoknak, hogy ők előznek meg rendre több nagymotort a vidéki útjaikon nagy svunggal, avagy fordított a helyzet, sanszosan megtippelhető, hogy melyik válaszból lenne több.

Ráadásul tovább árnyalná a fenti táblázatot, ha figyelembe vennénk, hogy a kétkerekűek szezonja tavasztól őszig tart, azaz minden más járműtípusnál kevesebbet fut egy-egy nagymotor az év 12 hónapját nézve. Velük szemben egy átlagos busz vagy kamion sokkal több kilométert tesz meg, a mezei személyautóknál is jóval többet. Nyilván ez is benne van a buszosok nem túl büszke első helyében.

Sajnos nem tudunk arányszámot írni a kerékpárosok és a gyalogosok esetén, hiába ismerjük pontosan, hogy melyik csoport, mennyi súlyos balesetnek volt az okozója tavaly: 1639 és 822 ilyen ügyet jegyez a rendőrség 2019-ből, ám hiányzik a művelethez a másik számpár.

 

Fejre állás, árokba borulás, szilárd tárgynak ütközés és a többi

Forduljunk az okozók után egy másik érdekes statisztika irányába, nemrég tette közzé a KSH a személysérüléses közlekedési balesetek természete szerinti számsort. Az ORFK évről évre a gyorshajtást nevezi meg első számú problémának a hazai utakon, velük szemben a statisztikai hivatal másként kategorizálja az ügyeket, arról vannak érdekes számsoraik, hogy konkrétan mi történik az egyes baleseteknél, ráadásul hónapokra bontva, évekre visszamenőleg. Természetesen itt is sok esetben a nem megfelelően megválasztott sebesség okozhatja a balesetet.

Öt fő kategóriába sorolják a sérüléssel járó ügyeket, tehát a kisebb ütközések és koccanások nincsenek benne a tavalyi 16 627 balesetben, amelyet kategorizáltak. Csak a súlyosabb ügyekkel foglalkoztak, így alakult a sorrend (mindenhol az ő megnevezéseiket használjuk):

Haladó járművek ütközése – messze ebből történt a legtöbb, 9329 esetszámmal kiemelkedően első a kategória, amely apró növekedést mutat a 2018-as számhoz képest (plusz 45).
Felborulás, a pálya elhagyása, farolás – 2713 volt tavaly, meglehetősen sok az év minden egyes napjára jutó 7-8 eset. Még akkor is, ha valamelyest csökkent a két évvel korábbihoz képest, messziről aligha látható a mínusz 183 árokba fordulás, fejre állás.
Gyalogos elütése – 2448 sajnálatos alkalommal történt ilyen, szerencsére 49-cel kevesebbszer, mint 2018-ban.
Szilárd tárgynak ütközés – 610-szer fordult elő. Itt már közelíti a 10 százalékot a csökkenés (mínusz 47 baleset).
Álló járműnek ütközés – fontos hangsúlyozni, hogy mind a 395 eset (mínusz 25 2018-hoz nézve) személysérüléssel járt, ami 8 napnál hosszabb gyógyulási időt jelent. A koccanás után orrvérzést okozó légzsákkinyílás még nem ez a kategória.
Végül létezik az egyéb baleset nevű hasáb az Excelben – 1132 darabot jegyez a KSH tavalyra, ami 27 balesetes csökkenés.
Összességében minimális mértékben, 323 tragédiával mérséklődött a személysérüléses balesetek száma országosan, éves szinten.

Mikor történik a legtöbb baleset?

Egyre később az évben – ezt a tendenciát mutatja a mögöttünk álló fél évtized. 2015-ben és 2016-ban még júliusban hívtak a legtöbbször mentőt az utakra, 2017-ben és 2018-ban már augusztusban. Magyarázatként talán a szabadságolások szolgálnak, nyaranként azok az átlagautósok is nagyobb távokat vezetnek, ráadásul a családdal, gyerekekkel terhelve, akik évközben jellemzően csak rövidebb utakon használják az autójukat, mondjuk munkába, bevásárláshoz.

Megtöri a fenti sort a 2019-es év, amikor is októberben került be a legtöbb személyi sérüléses baleset a statisztikákba, igaz, augusztusban a második legtöbb.

Na és vajon melyik hónap nevezhető a legbiztonságosabbnak? Február, január, január, február majd február hozta az elmúlt öt évben a legkevesebb balesetet. Valószínűleg lenne némi összefüggés, ha utánanéznénk az adott hónapok időjárásának, a budapesti reggelek forgalmán egyértelműen látszik, hogy aznap esik-e valami, avagy napsütés társul a téli hőmérséklethez.

• baleset
• busz
• statisztika
• személyautó