MENÜ
2020. július 3.
Kornél, Soma
A Sió-csatorna története

A Sió-csatorna története

multidezoepiteszet.blog.hu

A mai Siófok vidéke a 19. század előtt mocsaras volt, a vízszint pedig a jelenleginél 3 méterrel magasabb.

A Balaton gyakran kilépett a medréből, amit a természetes vízlefolyások nem mindig tudtak elvezetni. Ezt mutatja az is, hogy jelentősebb települések csak a magasabban fekvő tóparti helyeken jöttek létre évszázadokon keresztül.

Már az ókorban felmerült az igény a Balaton szabályozására, egyesek szerint a rómaiak az i.sz. 3. században foglalkoztak a tó lecsapolásával. Jelentősebb munkálatokra sok évszázaddal később került sor: 1811-ben újraásták a csatornát, majd 1825-ben újabb szabályozásra kerül sor. Széchenyi István felismerte a csatornában rejlő lehetőségeket, és szorgalmazta a közlekedésre, szállításra alkalmassá tételét.

 

A Sió-csatornánál dolgozó kubikosok. 1892-1893. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum. Levéltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0754.

 Mérföldkőnek számított az 1863-as év, ekkor készült el az első vízleeresztő zsilip fából. A Balaton körüli mocsarakat lecsapolták, és művelésre alkalmas területekké tették. Ennek ellenére nem minden év telt el problémák nélkül. Időnként nagyon alacsony volt a vízszint, és volt, amikor a tó szintje olyan mértékben megnövekedett, hogy nagyobb területeket öntött el a víz. Egyre nagyobb lett az elégedetlenség, 1891-ben a balatonfüredi parti sétány is víz alá került. A zsilip súlyosan megrongálódott, tenni kellett valamit, mielőtt összedől. Az időnkénti magas vízállás a vasúti töltésekben is kárt tett.

Egyértelművé vált, hogy szabályozni kell a csatornát, és új, nagyobb zsilipre volt szükség. 1892-1893-ban 165 méterrel lentebb egy vastáblás betonzsilipet építettek, melynek a vízáteresztő képessége jóval nagyobb lett az előzőnél. A nagyszabású szabályozási munkát számtalan kubikos (akik közt nőket is találunk) testi erejével és gőzgépek bevetésével végezték el.

 

1892. A Sió-csatorna szabályozásának kezdete. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum. Levéltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0724

A 20. század elején ismét szükségessé vált a csatorna bővítése. A munkálatok egy részével 1936-ban készültek el. A második világháború miatt a mederbővítést viszont szüneteltetni kellett, mígnem 1947-re minden elkészült, és az első hajó elindulhatott a Balatonról a Duna irányába. A 83,5 méter hosszú és 12 méter széles hajózsilip 1200 tonnás uszályok és hajók átengedésére képes.

 

A Sió-csatorna lezárása a zsilip javítása miatt 1927-ben. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum. Levéltári jelzet: MMKM TEMGY 2019.1.1. 0877

A zsilip egyik fontos jellemzője, hogy csak a maximális vízszintet lehet vele szabályozni, tehát a felesleget le tudják ereszteni. Viszont aszály idején a zsilipet zárva tartják, hogy megóvják a Balatont a kiszáradástól. A leghosszabb időszak, míg a zsilip zárva volt 2000. április 30-tól 2005. szeptember 1-ig tartott, több mint 5 éven keresztül nem volt szükség felesleges víz leeresztésére.