Tam_Bau
MENÜ
2024. május 18.
Erik, Alexandra
A „gyengélkedő

A „gyengélkedő" Németország megelőzte Japánt, a világ harmadik legnagyobb gazdasága

economx.hu / Fellegi Tamás

Ehhez több körülmény is hozzájárult, de a megtisztelő hely mégiscsak önmagáért beszél.

Miközben idén Németország gyengélkedéséről hallunk, Európa legnagyobb gazdasága csendesen megelőzte Japánt, és a világ harmadik legnagyobb gazdaságává lépett elő. 

A világ legnagyobb gazdaságainak sorrendjében az utolsó jelentős változás az volt, amikor India megelőzte először Franciaországot, majd Nagy-Britanniát, és így stabilan a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett. Ez természetes folyamat, hisz India immár a legnépesebb ország a földön, gazdasága ugyanakkor alacsony bázisról indulva gyorsan, évi közel 10 százalékos ütemben növekszik.

Hosszabb folyamat

Azonban ha megnézzük, ki lehet a következő, akit India megelőz, meglepve látjuk, hogy míg tavaly még Németország volt a negyedik helyezett, az IMF idei becslése alapján már Japán áll ott, mivel Németország megelőzte, és felkerült a harmadik helyre. A folyamat persze Indiától eltérően nem a gyors gazdasági növekedés eredménye, hanem hosszabb távú folyamatoké, melyeknek érdemes megvizsgálni a hátterét.

Két háborús vesztesből két gazdasági csoda

Japán és Németország sorsa a második világháborúban, majd azt követően hasonlóan alakult (Németország esetében csak a nyugati részé, de utólag ennek már nincs jelentősége). Ők voltak a második világháború kirobbantói, azt végül elvesztették, azonban az őket legyőző és megszálló nyugati hatalmak, elsősorban az akkor szuperhatalommá váló USA, úgy döntöttek, hogy megpróbálnak demokratikus társadalmi rendszert létrehozni bennük, gyorsan fejlődő gazdasággal.

A kísérlet olyannyira sikeres volt, hogy néhány évtized alatt Japán és az NSZK (Nyugat-Németország) a világ második és harmadik legnagyobb gazdasága lettek, devizáik, a jen és a nyugatnémet márka pedig a második és legfontosabb valuták a dollár után. Ez nem változott akkor sem, amikor Németország egyesült: a keleti, korábbi kommunista rész viszonylag sikeresen és gyorsan integrálódott.

Japán volt a világ gyára

Japán népessége gazdasági sikereinek csúcsán, 1990 körül 125 milliós volt, az egyesült Németországé 80 milliós. A gazdaság nagyságának aránya is ennek megfelelő volt, az egy főre jutó GDP közel volt egymáshoz a két országban. A változás azonban ekkor kezdődött: Japán eddigre a világ gyára lett, de ott volt mellette egész Ázsia, amely készen állt arra, hogy olcsó béreivel versenyre keljen Japánnal.

Dél-Korea már korábban felvette a versenyt, de ez még nem zavarta volna meg Japán egyeduralmát, de a teljes nyitást választó Kína már döntő hatást gyakorolt: pár évtized alatt átvette a világ gyára szerepet, amelyet a közelmúltig meg is tartott. Mostanában indultak olyan változások, amelyek következtében már jóval inkább meg fog oszlani a gyáripari termelés az országok között, ráadásul ott van India és más ázsiai országok, akik ugyancsak bekapcsolódnak a folyamatba.

Japán stagnálás, német növekedés

Mindezek során Kína akkorára nőt, hogy megelőzve Németországot és Japánt a világ második legnagyobb gazdasága lett, Japán pedig egy hosszas, máig tartó stagnálásba jutott, gazdasága érdemben nem nőtt tovább. Németországé ezzel szemben igen: keleti szomszédainak felzárkózása nem jelentett olyan sokkot, mint Japán esetében a nagy ázsiai versenytársak megjelenése. Sőt: Németország még profitált is a folyamatból, hisz rengeteg német cég, köztük a nagy autógyárak helyezték ki termelésük nem kis hányadát térségünkbe.

Így míg Japán stagnált, Németország, és vele együtt Európa nagy része, nőtt. Az euró bevezetése is változást hozott: létrejött a világ második legnagyobb valutája, amelynek jelentősége ma már lényegesen nagyobb, mint a jené. Ráadásul a stagnálásbál Japán laza monetáris politikával is próbált kimozdulni, amely a jen tartós gyengülését hozta, míg az euró mára meglehetősen stabil lett.

Devizaárfolyamok, demográfia

33 év alatt így a német növekedésnek a japánhoz képest meglévő többlete és az euró jenhez képesti erősödése kiegyenlítette a korábbi különbséget, sőt, Németország 4430 ezermilliárd dolláros GDP adata idén jócskán megelőzi Japánét, amely 4230 ezermilliárd lesz. A folyamatot az utóbbi időben még demográfiai okok is erősítik: Japánban most kezdett gyorsulni a népességcsökkenés, ami a belföldi fogyasztás, a belső kereslet csökkenését is magával hozza, és ezt nem pótolja exportnövekedés. Eközben Németország népessége stabil: az EU-n belüli munkaerőmozgás, a 2015-ös migrációs hullám és legutóbb az ukránok nagymértékű bevándorlása még növelte is a népességszámot.

Újra harmadik, de már jön a kihívó

A kínai előzésig Németország sokáig a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, ezt a helyet tudta most visszaszerezni. Vélhetően azonban csak néhány évig fogja ezt megtartani, mivel a 3730 ezermilliárd dolláros GDP-vel rendelkező India, ha fennmarad jelenlegi növekedési üteme, átveszi az őt népességszáma alapján méltán megillető helyezést, és később az sem kizárt hogy Kínát is megelőzi.