MENÜ
2024. árpilis 16.
Csongor
Világsztárokat szerződtettek a veszteséges klubok

Világsztárokat szerződtettek a veszteséges klubok

24.hu / Vitéz F. Ibolya

A kézilabda-szakosztályt működtető gazdasági társaságnál hosszú évek óta röpködnek a mínuszok.

Minden eddiginél vadabb sztárvásárlásba fogtak a magyar kézilabdacsapatok, még a BL-győzelemre törő FTC Rail Cargo is négy külföldi nagyágyút jelentett be egyszerre. A gázsikat üzleti titokként kezelik, de annyi a cégmérlegekből is látható, hogy milliárdos tételt jelent a munkabérköltség. Hogy honnan van pénz a világ legjobb játékosaira, az nem kézenfekvő: a Veszprémen kívül a többi topklub veszteséget termelt, az FTC Kézilabdasport Nkft. saját tőkéje pedig öt éven keresztül masszívan negatív volt, ami a hazai bajnokságban való indulást is megkérdőjelezhette volna.


A többszörös BL-győztes Győri Audi ETO babérjaira tör a Fradi női kézilabdacsapata, az FTC Rail Cargo Hungária: Kubatov Gábor klubelnök – egyben a Fidesz pártigazgatója – kijelölte a célt, a Final Four megnyerését. A csapat tavaly meglepetésre jutott a döntőbe, és a második helyen végzett, megelőzve az ETO-t. Ebben a szezonban viszont csehül állnak a BL-ben. A következő idényre viszont négy világsztárt szerződtettek: irányító, illetve átlövő posztokra az orosz Darja Dmitrijevát és Valerija Maszlovát, az Eb-győztes francia válogatottból pedig a kapus Laura Glausert és a balátlövő Orlane Kanort. Maradnak a korábban összevásárolt légiósok is, a veterán, de ezer elért BL-góljával tiszteletet parancsoló Andrea Lekics, a kőkemény beálló Dragana Cvijics, a holland válogatott jobb szélső Angela Malestein és a német átlövő sztár, Emily Bölk. A nyolc nagyágyú mellett sok hely nem marad magyar játékosoknak.

Kubatov azt is közölte, hogy a BL-trófeát fele akkora költséggel fogják elérni, mint a Győr. Ezt sportközgaszdászok kétkedéssel fogadták, hiszen a topjátékosok tudják az értéküket, senkinek sem írnak alá féláron, és a többi költség sem egykönnyen felezhető. Az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. mérlegbeszámolója azonban még arra sem ad kapaszkodót, hogy hol tartanak most. Abban az szerepel, hogy a cég tavaly 2,4 milliárdos költségvetéssel működött, a nettó árbevétele 906 millió volt, az egyéb bevétel – ami döntően a tao sportfejlesztési támogatásból származott – pedig meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A kiadások meghaladták a bevételeket, így a végeredmény 67 millió forint veszteség lett. A kiadások között a legnagyobb tétel az 1 milliárd 393 millió forint munkabérköltség, a beszámoló szerint 110 fő volt a dolgozói létszám. Ez azonban így nem vethető össze a Győrével, mert az FTC kft.-je több csapat gazdálkodását fogja össze.

„Kubatov Gábor pontosan fogalmazott, amikor arra célzott, hogy a Fradi jóval alacsonyabb költségvetésből gazdálkodva próbál a Győrhöz hasonló eredményeket elérni, lévén az FTC szakosztályát működtető gazdasági társasághoz – a Győrrel ellentétben – nemcsak egy felnőtt női, hanem egy felnőtt férfi csapat, továbbá a két szakág teljes utánpótlás akadémiája is tartozik. A felnőtt női csapat költségvetése 1 milliárd forint körüli összeg volt” – kaptuk a választ az FTC sajtóosztályától.

Az említett sztárok érkezése nem emeli jelentősen a bértömeget – írták konkrétumok nélkül arra, hogy mennyivel dobja meg a költségvetést a négy említett igazolás.

Az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. 67 millió forintos veszteségét azzal magyarázták, hogy távozott a férfi csapat névadó szponzora. Kubatov minapi kirohanása alapján most a női csapatnál lehet hasonló gond, miután felmondta a szponzorálást a Lázár János által felügyelt állami cég, a Mahart Passnave Kft.

Az Opten adatbázisa alapján a kézilabda-szakosztályt működtető gazdasági társaságnál hosszú évek óta röpködnek a mínuszok, a cég 2021-ben is veszteséges volt, akkor 145 millió erejéig, a saját tőkéje pedig 2022 végén mínusz 302 millió forint volt. Ez a helyzet akkor már ötödik éve állt fenn, először 2018-ban fordult negatívba a saját tőke, amikor mínusz 269 milliót rögzítettek a mérlegben, és a helyzetet a rákövetkező években sem rendezték. Az üzleti világban a saját tőkét fontos mutatóként kezelik, úgy tekintenek rá, mint ami garanciát jelenthet arra, hogy a társaság működése biztosított, a vele szemben fennálló követeléseket rendezni képes.

Nem zavarták a mínuszok a kézilabda-szövetséget

A Magyar Kézilabda Szövetségnél (MKSZ) érdeklődtünk, lehetséges-e, hogy negatív saját tőkéjű társaságok induljanak a bajnokságban, esetleg a törvény alól kaptak-e felmentést sportvállalkozások, konkrétan az FTC mögötti nonprofit kft. A Fradiról nem nyilatkoztak, de általánosságban azt válaszolták, hogy kizárólag olyan sportszervezeteknek van lehetőségük nevezési kérelmet benyújtani és versenyezni a 2021/2022-es bajnoki évadtól kezdődően az első osztályában (a 2022/2023-as évadtól a másodosztályban is), melyek a bajnoki évadot megelőzően és az évad során folyamatosan megfelelnek a klublicenc-kritériumoknak.

Az MKSZ szabályzata jogi, pénzügyi, személyi, infrastrukturális és informatikai területeken támaszt alkalmassági minimumfeltételeket a klublicenc-kérelmet benyújtó sportszervezetekkel szemben. A leírtakon túl az MKSZ további vizsgálatot nem végez – kaptuk a választ Novák Andrástól, a szövetség operatív igazgatójától, az igazgatótanács elnökétől. A szabályzatot böngészve tőkekövetelményt nem leltünk, de a szövegből az tűnik ki, hogy stabil, fizetőképes vállalkozások kaphatnak csak engedélyt, kizáró ok, ha szállítóknak vagy játékosoknak tartoznak.

Ha az MKSZ licencadó bizottsága belenézett valaha a ferencvárosi kft. mérlegeibe, akkor láthatta, hogy a könyvvizsgáló a legutóbbi két beszámolóhoz figyelemfelhívást mellékelt, jelezte, hogy a saját tőke szintje nem éri el a törvényben előírt mértéket. A gazdasági társaságoknak törvény írja elő, hogy ha két egymást követő üzleti évben nem rendelkeznek a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével (kft.-knél ez a jegyzett tőke fele), akkor a vezetőségnek rendeznie kell a tőkehelyzetet. A megoldásra a második üzleti év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül van lehetőség. Ha nem intézkednek a tulajdonosok, annak akár kényszertörlés lehet a vége.

Sportközgazdász forrásunk azt mondta, a sportcégekre is ugyanaz érvényes, mint az összes gazdasági társaságra, vagyis negatív saját tőkével nem indulhatott volna az előző években még olyan patinás klub csapata sem, mint az FTC. Hozzátette, korántsem egyedi esetről és nem egy sportágról van szó, mintha a sportcégek környékén annyira nem volna acélos a törvényességi felügyelet.

Az egyes cégeknél görgetett veszteségek, felélt saját vagyon pedig felveti a kérdést: miből és hogyan finanszírozzák a klubokat?

Tartozáselismerés 406 millió forintról

„A tőkeemelést időközben végrehajtottuk, lévén tavaly óta az FTC a 100 százalékos tulajdonosa az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft.-nek, így a klub gondoskodott a tőkehelyzet rendezéséről, sőt tőketartalékot is képeztünk” – írta kérdésünkre a Ferencváros. A cégbírósági dokumentumokból az látszik, hogy 12 millió forint tagi kölcsönt konvertált a tulajdonos FTC, amiből a jegyzett tőkét kétmillióval ötmillióra emelték, és 10 milliót az eredménytartalékba tettek. A változást január 10-én jegyezte be a cégbíróság, de 2023. december 13-ától hatályos.

Január 5-én még nem láttuk a bejegyzést az Igazságügyi Minisztérium naprakész nyilvántartásában, ezért érdeklődtünk aznap e-mailben az FTC-nél, miért nem kerítettek sort öt év alatt a tőkerendezésre. Három nappal ez után, január 8-án érkezett meg az FTC ügyvédjének a kérelme a változásbejegyzésről – derül ki az elektronikus érkeztető rendszerből. Ezek szerint bő három hétig parkolt a 12 milliós döntés, legalábbis a csatolt dokumentumon, a 100 százalékos tulajdonos FTC tőkeemelésről szóló alapítói határozatán a december 13-ai dátum szerepel.

A 12 millió viszont csak töredéke a 302 millió forintig mínuszba csúszott saját tőkének, a rendezéshez ennél sokkal több kell. Cikkünk írásakor további tőkeemelésnek nem, de nagyobb összegnek volt nyoma: az említett alapítói határozattal egyidejűleg az FTC Kézilabdasport benyújtott egy tartozáselismerő nyilatkozatot arról, hogy 406 millió forint tartozása áll fenn az FTC-vel szemben tagi kölcsön címén. Ez még nem tőkerendezés, de az lehet belőle, ha az FTC nem kéri a kölcsön visszafizetését, és tulajdonrésszé konvertálja vagy egyéb bevételként az adózott eredményt növeli vele.

Ha ez a helyzet, akkor mondhatjuk, hogy az FTC finanszírozza a veszteségeket, benne a sztárparádét. Az FTC-t pedig nagyobb részben az állam: az egyesület beszámolója szerint 2022-ben a közel 22 milliárd forint összes bevételből 14,6 milliárd volt a támogatás.

Több százmilliós veszteség a csúcsokon

A Győri Audi ETO esetében megszokott, hogy évről évre világválogatottat állít össze. Már bejelentették, hogy nyáron érkezik a francia világbajnok kapus Hatadou Sako, a dán irányító-átlövő Kristina Jörgensen, a norvégok nehéztüzére Kristina Breistöl, valamint két holland válogatott, a balkezes lövő Dione Housheer és a szélső Bo van Wetering.

A győri Rju Un Hi és a ferencvárosi Beatrice Edwige a női kézilabda NB I-ben játszott mérkőzésen a budapesti Elek Gyula Arénában 2023. november 15-én.
Az ETO Kézilabda Club a korábbi években bőven 2 milliárd forint feletti költségvetésből gazdálkodott, de most kacifántosabb a helyzet: az egyesület mellett tavaly április óta működik a Győri ETO Kft. is, így a klub és a kft. költségvetését is figyelembe kellene venni a teljes képhez. Külső szemlélő számára annyi látszik, hogy mindkettőben szerepelnek bevételek, támogatási összegek (bő egymilliárd, illetve 110 millió forint), illetve bérköltség, személyi kiadás. Simán összeadni viszont nem lehet a kettőt, mert az ETO Kézilabda Club a január-december közötti időszakról jelent, a kft.-nél viszont 2022. júliustól 2023 júliusáig tart az üzleti év.

Korábban a klub évi 1,3 milliárd forint körüli személyi jellegű kiadást tüntetett fel, 2022-ben csak 983 millió forintot, viszont a Győri ETO Kft.-ben 1,021 milliárd forint személyi ráfordítást mutattak ki egy év alatt. Hogy ebből végeredményben mennyi jutott a játékosokra, arra nincs utalás a mérlegekben. Az Opten adatbázisa szerint a Győri ETO Kft. 25 fővel működött, az egymilliárdos kiadásra vetítve ez fejenként havi 3,3 millió forint személyi kiadás. A játékosok fizetése üzleti titok, de a topkategóriában már hat évvel ezelőtt is ennél nagyobb összegekről érkeztek hírek.

Az ETO lapunk idevágó kérdéseit elhárította:

A költségvetés méretére és a bérköltségre vonatkozó kérdések válaszai sajnálatos módon nem tartoznak a széles nyilvánosság elé tárandó információk körébe.

A Görbicz Anita klubelnök és Endrődi Péter ügyvezető által szignált válaszban hozzátették: „mind a Győri ETO Kézilabda Club, mind a Győri ETO Kft. maradéktalanul és határidőben eleget tesz minden adatszolgáltatási és információs kötelezettségének is a hatályos jogszabályok értelmében a különböző állami szervek, szervezetek felé”.

Görbicz Anita

A 2022-es év egyébként összességében veszteséget hozott az ETO-nak, a klub 209 millió, a tulajdonában álló Győri ETO Kft. 401 millió forint mínuszt mutatott ki. A veszteséget a koronavírus-járvány utóhatásával, a jegyárbevétel csökkenésével magyarázzák, de rontott a helyzeten az is, hogy a magas infláció felhajtotta a működési költségeket, a gazdasági visszaesés pedig visszavetette a szponzorációs kedvet – áll a mérlegben, amiből kiderül, hogy Győrben azonnal befoltozták a veszteség ütötte lyukat. Augusztusban tőkeemelésre került sor, amiből a jegyzett tőkében 2 millió forint látszik, és 204 millió forint került az eredménytartalékba.

Hárommilliárdból sem jön ki egy férficsapat

Ugyancsak százmilliós nagyságrendű veszteséget, 502 millió forint mínuszt mutatott ki 2022-ben a Pick Kézilabda Zrt., ahol már ugyancsak új nagyágyúk szerződtetését harangozták be: a kapuba a svéd válogatott Tobias Thulin, az irányító posztra pedig az izlandi Janus Smárason, illetve a szerb Lazar Kukic érkezik.

A szegedieknek kicsivel 3,2 milliárd forint felett van a büdzséje, és ennek durván a felét teszik ki a hirdetési, jegy- és bérletbevételek, a másik felét a támogatások, az utóbbiból 1,158 milliárd a sportakadémiai támogatás. A legnagyobb kiadás, kevés híján 2,1 milliárd forint a munkabérköltség. Hogy ebből a játékosoknak mennyi jut, ők sem részletezik a mérlegükhöz csatolt beszámolóban, csak annyi látszik, hogy összesen 111 foglalkoztatottat fizettek 2022-ben, így az átlag a havi 1,6 millió forintot közelíti.

A félmilliárdos veszteséget mindenesetre nagyrészt azzal indokolják, hogy a felnőtt csapat és a stábtagok bérét évközben növelték, a másik fő elem, hogy a klub egyik legnagyobb támogatója 2021-ben megszüntette szponzori kapcsolatát a társasággal – utaltak arra, hogy a Moltól Csányi Sándor milliárdos birodalma vette át a stafétát.

A szegedieknek a tőkéjük is elolvadt, 2022 végén mínusz 450 millió forintnál jártak. Miután az azt megelőző évben is negatív volt a saját tőke, a tulajdonos, Csányi érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt. jelezte, hogy pótbefizetéssel rendezni kívánja a tőkehelyzetet. A Pick Kézilabda Zrt. nem reagált megkeresésünkre, tőkeemelés nyomát cikkünk írásakor még nem leltük, ami pedig az FTC Kézilabdasporthoz hasonlóan a bajnokságban való indulás feltétele kellene legyen a szövetség licencadó bizottságánál.

A férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörében játszott OTP Bank-Pick Szeged – Barlinek Industria Kielce mérkőzés a Pick Arénában 2023. december 6-án.
Topcsapataink közül egyedül a rendszeres Final Four-résztvevő Veszprém Handball Team Zrt. jelentett nyereséget, a 2023 június végén záruló üzleti évben 132 millió profitot mutattak ki. A 3,8 milliárd forint költségvetésű cégnél a bevételek nagyobb részét, több mint 2,3 milliárd forintot tesz ki a szponzoráció és a reklám, és 512 millió forint volt a támogatás. A legnagyobb kiadás itt is a bérköltség, a teljes munkaidőben 42 főre számított összesen 1,923 milliárd fejenként havonta 3,8 millió forintot jelenthet. A klub pénzügyeivel és a veszprémi aréna körüli ügyekkel korábban itt foglalkoztunk részletesen.