Pipo-várkastély, Ozora

Az 1300-as évek végén az Ozorai nemesi família fiúutód nélkül maradt, így a birtokot Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg. Borbála 1399-ben ment férjhez a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz, becenevén Pipohoz, akinek a várkastélyt, és ezzel együtt a felemelkedést köszönheti a település. A fiatal Pipo kereskedősegédként került Magyarországra, és szorgalmával, ügyességével hamar kitűnt a többiek közül. Egyik vevője Kanizsai Miklós, Zsigmond király kincstartója, az esztergomi érsek testvére volt, akinek nagyon megkedvelte és Simontornyán várnaggyá tette. Így ismerkedett meg a szomszédos településen élő Borbálával és hamarosan a házasság révén saját birtoka is lett.

Pipo kastélya alaprajzában, elrendezésében igencsak eltér a magyarországi középkori erődítményektől, nem meglepő módon inkább egy olasz városi palotára hajaz. A várkastély korabeli bútorokkal berendezett emeleti termeit idegenvezetés keretében lehet megnézni. Szabadon látogatható a kávéház, valamint a rendezvényterem és a növényekkel teli, rendkívül hangulatos udvar.

A várkastélyban öt vendégszobát is kialakítottak, így néhány napra bárkiből lehet várúr vagy várkisasszony is!

Magyary-Kossa-kastély, Gyönk

Gyönk Magyary-Kossa-kastélya nagy meglepetés volt az országjárásom során, erről ugyanis korábban még csak nem is hallottam. Az épület a II. világháború után magtár volt, majd a 2000-es évek elején az egykori tulajdonos család szerezte vissza. Az elmúlt két évtizedben külső segítség nélkül, nagyon lassan és alaposan újítják fel az egykori családi fészket. A külső tatarozás, a nyílászárók cseréje már megtörtént, és az emeleten kialakítottak hotelszobákat és rendezvénytermet. Nagyon izgalmas koncepció, ahogy a modern berendezés váltakozik a régi, gondosan restaurált freskómaradványokkal. A felső szinten már fogadnak vendégeket, sőt, már néhány esküvőt is tartottak, miközben az alsó szint felújítása még zajlik.

Mayer-kápolna, Szálka

Szálka dimbes-dombos, erdőkkel borított környéket sokan keresik fel, már csak azért is, mert elhalad erre a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra. Különösen nyáron népszerű a település mesterséges tava, de nem csak ez vonzza a látogatókat.

A Szekszárd felől érkezőket egy dombtetőn csodás kis templom és festői panoráma készteti megállásra. A magaslat remek rálátást biztosít a Sárközre, Szekszárdra, Bátaszékre, sőt tiszta idő esetén pedig még a Dunáig is ellátni innen. A dombtetőn áll az úgynevezett Mayer kápolna, melyet 1891-ben a szálkai illetőségű Michael és Anna Mayer építtetett, majd 1993-ban került sor a felújítására. Az apró, de bűbájos kápolnát más néven Maus kápolnának hívják, a húsvéti Emmausz-járás néphagyományáról elnevezve.

Szerb ortodox templom, Gráboc

A mai templom elődjét 1580-ban alapították a dalmáciai Dragovityból érkező szerb ortodox szerzetesek. Elsőként egy fatemplomot építettek, majd hét évre rá egy kőtemplomot. A 17. század elején elnéptelenedett a kolostor, de pár évtizeddel később már hatvannál is többen éltek itt. 1667-ben a törökök dúlták fel, a szerzeteseket megölték. A mai templom 1736-1738 közt épült, majd a 18. század végére a hozzá tartozó kolostorépület is elkészült. A 2. világháború után a templomot átalakították szociális otthonná, de 1994 óta a renovált épület ismét a szerb egyház használatában van.

A gemenci erdő

Az ország egyik legkülönlegesebb erdeje a gemenci, amely egyedi hangulatát ártéri fekvésének, valamint gazdag vadállományának köszönheti. Ritkaságát jól érzékelteti, hogy a Duna forrásától a Fekete-tengerig sehol nem található Európában ekkora méretű ártéri erdő (30 km hosszú, 5-10 km széles). Gazdag a madárvilág is, réti sasok, fekete gólyák, barna kányák is nagy számban fészkelnek az öreg fákon.

Az erdő nyár végén, ősz elején a leghangulatosabb, a szarvasbőgés idején, amikor kifejezetten ilyen típusú esti túrákat is szerveznek.

A Gemenc kapujaként emlegetett Pörbölyön található a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja, innen indul a kisvasút, illetve itt található a vadmegfigyelő és az erdei iskola is. A kisvasút napjában többször nekivág az erdőnek, időnként a nevezetes Rezét gőzmozdonnyal az élen.

A bátaszéki molyhos tölgy

A bátaszéki molyhos tölgy 2015-ben „Az év fája” címet nyerte el Magyarországon. Sőt, magyar „bajnokként” 2016-ban részt vett „Az év európai fája” versenyen, amit szintén megnyert. A 300-400 éves, 17.5 méter fához a város belterületétől mintegy 2 km-re délnyugatra található Orbán-hegy nevű dűlőt kell becélozni, ahol a Szent Orbán kápolna áll. Ezt német betelepülők építtették a tölgy mögé 1754-ben, ugyanis megfogadták, ha az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek.

Az öreg molyhos tölgy azóta is a Bátaszék feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy ne tudjon többé ártani se a török veszedelem, se tűzvész, se jégkár. Az évszázadok óta őrködő tölgy szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden év május 25-én, Orbán napján megmozdul a város apraja nagyja: a bátaszékiek elmennek a kápolnához és az öreg tölgyhöz, a fa törzsét pedig gazdagon meglocsolják borral azért, hogy a vidéken bőséges legyen a szőlő- és bortermés.

Sárgödör tér, Paks

A Sárgödör tér az óváros szívében található, ahová a Széchenyi térről nyíló kis utcán keresztül juthatunk el. A központi tér közepén a pincék felett, a Magyarországon őshonos egynyári virágokból álló kert varázsolja el az ide érkezőket. A csodás kis virágültetvényt a múlt századokat idéző 66 présház veszi körül, de a környező utcákban található pincékről sem szabad megfeledkezni. A pincék városi védelem alatt állnak, és rendszeresen tartanak rendezvényeket, borversenyt is.

Dunakömlőd

Ahogy Pakson a Sárgödör téren, úgy Dunakömlődön is épültek löszbe vájt pincék, a pincék elé pedig takaros présházak, ahol a bor készítése folyt. Sajnos a II. világháborút követően a kitelepítések során számos pince gazdátlanná vált, a lebontásukból származó építőanyagot a helyi termelőszövetkezetek gazdasági épületeihez használták fel. A pincefalu területén csak a levert falak és a beomlott pincelukak maradtak. A szívszorító állapotnak a rendszerváltás vetett véget. 1990-ben helyi gazdáknak lehetősége nyílt megvásárolni és eredeti stílusjegyeket megtartva újjáépíteni a présházakat, melyek most megszépülve várják a látogatókat.

Szekszárd, Babits-emlékház

Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában Babits Mihály szülőháza. A ház az eredeti bútorokkal van berendezve, többek közt megvan még az ágy is, ahol a költő megszületett 1883. november 26-án. Az épület emeleti részén a költő életútját lehet nyomon követni fényképek és dokumentumok segítségével. A kiállítás is érdekes, de ami szerintem igazán hangulatos, az magaa ház és a kert.

Kalapmúzeum, Nagydorog

Nagydorog különleges gyűjteménye a Kalap és Sipka Múzeum, ahol 160 fejfedő található a világ számos tájáról. A gyűjteményt Stockinger Artúr, Nagydorog néhai plébánosa hozta létre, akinek személyiségét néhány személyes tárgy idézi meg.

Stockinger Artúr nagyon szeretett utazni, és kalandozásairól rendszerint egy-egy népviseleti tárggyal tért vissza.

Kívánságának megfelelően kerül bemutatásra személyes gyűjteménye, melyhez a település biztosított helyet. A magyar fejfedőket hortobágyi csikóskalap, pörgekalap, somogyi ünnepi juhászkalap, kucsma és süveg képviseli, de sokféle kalap megtalálható itt Európából, Ázsiából, Amerikából és Afrikából is.

A látogatók tovább gyarapították a gyűjteményt, sőt, létrehoztak egy újat, melyben egyenruhákhoz viselt fejfedőket mutatnak be. Belépődíj nincs, a szomszédos könyvtárban kell kopogtatni, onnan kísérik át a látogatókat.

 

• utazás
• turizmus
• Tolna megye