112 731-en jelentkeztek az idei májusi-júniusi érettségi vizsgákra. 2024-től változtak a vizsgakövetelmények, a matematika- és történelemérettségi feladatai is valamelyest átalakulnak, magyarból viszont gyökeresen változnak a követelmények. Nem lesz érvelés, gyakorlati szövegalkotás, viszont bejön egy irodalmi feladatlap, ahol írókra, műcímekre, kötelezően megtanult memoriterekre, kötelező olvasmányokra is rákérdezhetnek. A Magyartanárok Egyesülete szerint visszalépés az új rendszer.

Az idei májusi-júniusi érettségi vizsgákra összesen 112 731-en jelentkeztek – közölte a Népszava kérdésére az Oktatási Hivatal. A jelentkezők közül azoknak a diákoknak a száma, akik érettségire felkészítő középfokú iskolában tanulnak és rendes érettségire jelentkeztek, 42 222 fő. A lap emlékeztet, 2024. január 1-je óta kizárólag az új Nemzeti alaptantervnek megfelelő követelmények szerint lehet érettségizni, azaz új elemek és vizsgatárgyak is megjelentek.

Így lehet már érettségizni olyan tárgyakból, mint az állampolgári, közigazgatási ismeretek, a digitális kultúra (informatika helyett), vagy a bibliaismeret-baptista hittan. Ellenben például társadalomismeretből, művészettörténetből idéntől már nem lehet érettségi vizsgát tenni. A matekérettségin jobban fókuszálnak majd a gyakorlati problémákra, a történelem írásbeli a témakörökben változott. A legnagyobb átalakulás a magyarérettségin volt, ahol nem lesz érvelés és gyakorlati szövegalkotás, sem összehasonlító elemzés. Viszont lesz egy irodalmi feladatlap, ahol írókra, műcímekre, kötelezően megtanult memoriterekre, kötelező olvasmányokra is rákérdezhetnek, és műelemzés is része a vizsgának.

Ennek kapcsán a Magyartanárok Egyesülete a lap kérdésére közölte, jelentős visszalépés az új rendszer, a tanárok arra kényszerülnek, hogy mindent megtanítsanak, a diákok pedig arra, hogy mindent „bemagoljanak”, amit a Nemzeti alaptanterv előír. Eközben kevesebb idő jut a szövegértésre, műértés gyakorlásra és olvasásra.

 

• oktatás
• érettségi
• jelentkezés