Kína DF-41-es, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető interkontinentális ballisztikus rakétáinak felvonulása egy dísszemlén Pekingben, 2023. Június 12-én. Fotó:AFP/Europress
Látványosan megugrottak a hadikiadások az elmúlt egy évben, Kína pedig masszív atomfegyver-halmozásba kezdett – derült ki a SPIRI (Stockholm International Peace Research Institute) legújabb tanulmányából.

Mi történik? Az elmezés szerint a világ kilenc, atomfegyvert birtokló országa folyamatosan fejleszti arzenálját, hogy az naprakész legyen, Kína pedig a robbanófejek mennyiségét is folyamatosan növelte az elmúlt egy évben. Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy 2023 januárjában 86 robbanófejjel több volt a világon, mint egy évvel korábban.

Számokban:

A világon 12512 nukleáris robbanófej található
Ezekből 9576 potenciálisan bevethető
Közel 2000 olyan robbanófej van, mely folyamatos készültségi állapotban van, tehát bármikor indítható

Oroszország és az Egyesült Államok az abszolút atomhatalmak, a világ összes nukleáris robbanófejének 90 százalékát ők birtokolják. A tanulmány egyik fő megállapítása, hogy miközben a világ az orosz-ukrán háborúval van elfoglalva, addig Kína lassan, de biztosan hízlalja saját nukleáris arzenálját. Csak tavalyról idénre a 350 robbanófejből 410 lett, és nem kizárt, hogy az évtized végére Kínának annyi interkontinentális ballisztikus rakétája lesz, mint az Egyesült Államoknak, vagy Oroszországnak.

Miért fontos ez? “Kína szignifikáns bővítésbe kezdett, és egyre nehezebb ezt úgy értelmezni, mint a számára a nemzetbiztonság fenntartása érdekében szükséges minimum mennyiség elérése ” – mondta Hans M. Kristensen, a SPIRI egyik szakmai vezetője.

Kína és az Egyesült Államok viszonya az utóbbi években folyamatosan romlik

A Kína és Tajvan között egyre növekvő feszültség nem csak lokális, hanem globális politikai és gazdasági problémákkal fenyeget.
Dan Smith, a SPIRI igazgatója azt mondta:” Az emberiség történetének egyik legveszélyesebb időszaka felé sodródunk, a világ kormányainak megoldást kell találnia, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget, lelassítsák a fegyverkezést és valamilyen megoldást találjanak a drasztikus környezetrombolás okozta hatásokra”.

Tágabb kontextus: Történelmi távlatokban nézve az atomfegyverek száma drasztikusan csökkent a hidegháború óta. A legsötétebb időszakban közel 70 ezer atomfegyver állt a nagyhatalmak birtokában, ez a Szovjetunió felbomlásának időszakában enyhült csak a mostani, közel 12 ezres nagyságrendre. Az utóbbi időszakban az atomfegyverek leszerelése nem politikai okból történik, szimplán csak technikai megfontolásból. Mindeközben pedig a hadikiadások folyamatosan nőnek a világ országaiban – a legerősebb hajtóerő az orosz-ukrán háború volt. 2022-ben Európa 13 százalékkal növelte a kiadásait, ami a hidegháború óta nem látott érték. A NATO korábban a GDP 2 százalékában határozta meg azt az összeget, melyet a tagországok ideális esetben a honvédelmi kiadásaikra fordítanak – ez a szám most nem az ideális, hanem a minimum érték lesz. Magyarország ezt a 2 százalékot már elérte, de a szomszédos Románia (melynek miniszterelnöke már arról beszélt nemrég, hogy a kis létszámú, professzionális hadseregek időszaka lejárt, Európának pedig vissza kell térnie a sorozásos, nagy létszámú hadseregek felállításához) 2,5 százalékot, Lengyelország pedig rekordernek számító 4 százalékot határozott meg a katonai kiadások fedezésére.

• atomfegyver
• háború
• atomhatalom