MENÜ
2024. június 25.
Vilmos
Pestistörténet: a patkányok mellett más élősködők is felelősök?

Pestistörténet: a patkányok mellett más élősködők is felelősök?

index.hu / Mucsi Viktor

A pestis középkori terjedésében egy másik vérszívó bogár is szerepet játszhatott.

Tudósok azt kutatják, hogy a patkánybolha mellett melyik lehetett az az élősködő, amely közrejátszott a pestis világméretű terjedésében. Ugyanis szerintük a patkányok élősködői nem lehettek elegendők ahhoz, hogy több tíz millió embert megfertőzzenek, ehhez valamilyen „segítséget kell kapniuk” más élősködőktől. Eddig az emberi bolháknak tulajdonították ezt a szerepet, de kiderült, hogy azok nem voltak erre alkalmasak. A ruhatetű a legújabb befutó.

A tudósok régóta vitatkoznak arról, hogy az emberi ruhatetvek hozzájárulhattak-e a középkori halálos pestisért felelős baktérium gyors terjedéséhez, amely a fekete halál néven ismert. Egyértelmű, hogy a patkánybolhák jelentős szerepet játszottak, de egyes populációkutatások szerint a bolhák csípése nem biztos, hogy elegendő volt ahhoz, hogy a 14. században Európában, Ázsiában és egyéb országokban több tízmillió emberrel végezzen a pestis – írta az NBC News.

A PLOS Biology című szaklapban kedden megjelent tanulmány szerint a ruhatetvek hatékonyabban közvetíthetik a pestisbaktériumot, a Yersinia pestist, mint azt korábban gondolták, és így hozzájárulhattak a bubópestisjárvány elterjedéséhez.

A ruhatetvek olyan paraziták, amelyek betegségeket terjeszthetnek, és általában a zsúfolt körülmények között élő embereket érintik. Eltérnek a fejtetvektől, amelyek sokkal gyakoribbak az Egyesült Államokban, és jellemzően iskoláskorú gyerekeket fertőzhetnek. Mindkét rovar az emberi vérrel táplálkozik.

„Hosszú orvostörténeti vita folyik az európai feketehalál-járványról” – mondta a kutatás vezető szerzője, Joe Hinnebusch, aki a kutatás idején a montanai Hamiltonban működő Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete bakteriológiai laboratóriumának vezető kutatója volt. Mára már nyugdíjas.

A pestis középkori terjedésének sebességét vizsgáló tanulmányok azt sugallták, hogy egy másik vérszívó bogár is szerepet játszhatott – mondta Hinnebusch.

A kutatók először annak lehetőségét vizsgálták, hogy az emberi bolhák – több ezer bolhafaj létezik, és némelyik kifejezetten csak az embert csípi – segíthettek a betegség terjedésében. Kiderült, hogy az emberi bolhák nem voltak alkalmasak a baktérium terjesztésére.

Ezután Hinnebusch és csapata a ruhatetvekre fordította figyelmét. A kutatók laboratóriumi kísérletsorozatot végeztek, amelyben a tetvek – egy speciálisan kialakított mesterséges bőrön keresztül – olyan vérmintákkal táplálkozhattak, amelyek Yersinia pestissel fertőződtek, olyan mértékben, mint amilyen mértékben a valódi emberi pestises esetekben is előfordul.

A ruhatetvek valóban felvették a baktériumot. Miután megfertőződtek, a tetveket egy másik mesterséges bőrdarabra helyezték, és hagyták, hogy azon keresztül steril vért szívjanak. Amikor a kutatók később megvizsgálták a megmaradt, korábban steril vérmintát, megállapították, hogy az valóban megfertőződött a tetvekkel való kölcsönhatás következtében.

Már az első napon lehetett látni az átvitelt, de a fertőzést követő három-hét napban még több baktérium terjedt át – mondta Hinnebusch.

Már a múlté, de még mindig fertőző

Bár a pestis többnyire a múlté az Egyesült Államokban, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok szerint átlagosan évi 1–17 fertőzést jelentenek. A legtöbb ilyen eset a nyugati vidéki területeken fordult elő. A CDC szerint a pestisbaktériumot 1900 körül patkányokkal fertőzött hajókkal hurcolták be az Egyesült Államokba.

Az új tanulmány segíthet megmagyarázni, mi történt a középkorban – mondta Dr. Meghan Brett, az albuquerque-i Új-Mexikói Egyetem fertőző betegségek docense.

A lakosság mintegy 30-50 százaléka halt meg a járvány során. Az egyik, amit nehéz megmagyarázni, hogy hogyan terjedt. Azt feltételezték, hogy ehhez a patkányok és a bolhák nem voltak elegendőek. Tehát ez a tanulmány tulajdonképpen elég érdekes, és potenciálisan meg is magyarázza a dolgot – mondta. Mivel az új tanulmányt laboratóriumban végezték, nem lehet tudni, hogy a valós fertőzések mekkora hányadát terjesztették a ruhatetvek, mondta Dr. William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának fertőző betegségekkel foglalkozó professzora.

„Régóta tudjuk, hogy a patkányok és más rágcsálók szerepet játszottak a terjesztésben” – mondta Schaffner. „Most már tudjuk, hogy a ruhatetvek is átvihetik a baktériumot”.

Az Egyesült Államokban az emberek általában úgy kapják el a pestist, hogy a prérikutyák bolhái megcsípik őket a lábukon, amikor a rágcsálók odúinak közelében vadásznak vagy kirándulnak, mondta Schaffner. A fertőzés után az ember ágyékában lévő nyirokmirigyek megduzzadnak. A gyors orvosi ellátás és az antibiotikumos kezelés megszüntetheti a fertőzést.

A FORGATÓKÖNYV AZONBAN NEM MINDIG ILYEN POZITÍV.
Ha az illető poros környezetben tartózkodik, és belélegzi a baktériumokat, tüdőgyulladás alakulhat ki, mondta Schaffner. „Ez nagyon rossz, néhány napon belül halálos beteggé válhat” – tette hozzá.