A hálózat kiépítése miatt évek óta tüntetnek az őslakosok, illetve a környezet- és természetvédők.

A TC Energy Corporation szerdán jelentette be, hogy leállítják a programot. A Biden-adminisztráció idén januárban függesztette fel a korábban kiadott építési engedélyeket. A vállalat célja most az, hogy a környezetvédelmi hatóságokkal, az érdekeltekkel és az őslakosokkal egyeztetve biztonságosan számolják fel a projektet.

A kiépítés tervét az Obama-adminisztráció elutasította, Donald Trump elnöksége alatt viszont engedélyezték. A Keystone XL vezetéke 1900 kilométer hosszan, a kanadai Albertától az amerikai Nebraskáig szállított volna olajat. A hálózattal a TC Energy már létező Keystone rendszerét bővítették volna ki, amely 2010 óta juttat nyers kátrányhomokot Albertából az Egyesült Államokba.

A projektet rengeteg kritika érte, nemcsak azért, mert a fosszilis energiahordozók használatát támogatta, hanem mert súlyos környezeti károkkal is fenyegetett.

A nyers kátrányhomok savasabb és maróbb, mint a hagyományos nyersolaj, ami növeli a szivárgások kockázatát. Az építkezés ráadásul tovább roncsolta volna Alberta erdeit, illetve veszélybe sodorta volna a helyi élővilágot és az őslakosok földjeit. A program támogatói ugyanakkor azt mondták, hogy a vezeték gazdasági fellendülést hozhat a régióban.

Az új döntést több szervezet is üdvözölte. Anthony Swift, a Natural Resources Defense Council kanadai projektjének igazgatója szerint a Keystone XL ötlete már a kezdetektől rossz volt. Mint mondta, eljött az idő, hogy felgyorsítsuk a tiszta energiaforrásokra való átállást.

• környezetvédelem
• őslakos
• olajvezeték