MENÜ
2024. árpilis 18.
Andrea, Ilma
„Nemzetietlen aktot

„Nemzetietlen aktot" tanított, ezért kirúgatta a hazafias hatalom Vaszary Jánost

hvg.hu

A „két rágalmazó a megengedett bírálat határait nem lépte túl”.

Egy megmosolyogtató aktbotrány szolgáltatott ürügyet 1932-ben az „erős, magyar akaratú” hatalomnak arra, hogy eltávolítson a Képzőművészeti Főiskola tanári karából két nemzetietlennek bélyegzett mestert, Csók Istvánt és – a Nemzeti Galéria tárlatán nemrégiben ismét felfedezett – Vaszary Jánost.

„Végelbánás” alá vonták, és a tanítás alól azonnali hatállyal felmentették 1932 szeptemberében a Képzőművészeti Főiskola két tanárát. A hivatalos, átlátszó indoklás – Vaszary János és Csók István betöltötték a 65. életévüket – több sebből vérzett. Az 1867. november 30-án született Vaszary esetében még a múlt idejű fogalmazás sem állta meg a helyét.

Az intézkedést elrendelő vallás- és közoktatásügyi minisztériumi leirat ugyanis – noha egy augusztusban hozott általános érvényű rendeletre hivatkozott – csupán a két festőművésszel kívánt végelbánni. A náluk korosabb – s nem mellékesen ellenlábas – kollégájukra, a 74. évében járó Karlovszky Bertalanra például nem vonatkozott a gránitba vésett szabály.

Az utóbb aktbotrányként is emlegetett hosszú, többmenetes história közvetlen előzménye egy öt hónappal korábbi polgári per volt. A főiskola tanári kara – élén a rektorral, a nagybányai művésztelep egyik alapítójával, Réti Istvánnal – 1932 májusában bíróság előtt kívánt elégtételt venni a két kollégájuktól elszenvedett „feltűnően durva becsületsértés” miatt.

Erre a – mondhatni, precedens nélküli – lépésre azért kényszerültek, mert az egy évvel korábbi skandalumot nem sikerült házon belül tisztázni. Mi több, a felettes hatóság is úgy foglalt állást, hogy a „két rágalmazó a megengedett bírálat határait nem lépte túl” azzal, hogy a főiskolai tanítványok az évi külföldi ösztöndíjpályázati tárlatmegnyitóján az illetlen mázolmányokat – köztük, horribile dictu, még aktokat is – megpillantva Karlovszky (van-e, ki e nevet ne ismerné?) sokak füle hallatára kijelentette: „Gazember az, aki így tanít!” A nemzeti konzervatív festészeti irányzat jelesének erre a kifakadására a naturalista tájképfestőként számontartott Bosznay István ekképp kontrázott: „Huszonötöt kell vágni arra, aki ezt festette, és arra is, aki ezt tanította!”