MENÜ
2025. július 17.
Endre, Elek
A 4000 éves olajfa ma is terem

A 4000 éves olajfa ma is terem

multkor.hu

Kréta szigetén, konkrétan Ano Vouves faluban nő egy fa, amely dacol az idő múlásával.

A krétai Vouves olajfája látta az ókori birodalmak születését, halálát és még mindig termel olajbogyót. A legújabb kutatások megerősítették, hogy a monumentális fa körülbelül 4000 éves.

A település monumentális olajfája egy igazi élő ereklye, amely egy nemrégiben készült tudományos tanulmány szerint akár 4000 éves is lehet. Rendkívüli korán túl, amely egész birodalmak felemelkedéséről és bukásáról tanúskodik, az teszi példátlan biológiai jelenséggé, hogy még mindig hoz termést. Erős lombkoronájából évről évre fogyasztható bogyók bújnak elő.

Évezredeken történelme

A Vouves olajfa az Olea europaea L. fajtához tartozik, amely ősidők óta kíséri a mediterrán civilizációkat. Az, hogy Krétán található, nem elhanyagolható tény, hiszen a minószi korban a sziget az olajfa háziasításának egyik fő központja volt. Így ez az ősi példány akár a knósszoszi palota felemelkedésének, a mükénéi invázióknak vagy akár Kréta későbbi románosításának is tanúja lehetett.

A fő ok, amiért ez a fa felkeltette a botanikusok és a régészek figyelmét, látványos morfológiájával magyarázható. A Vouves olajfa 4,6 méter átmérőjű, csavart és részben üreges törzse olyan benyomást kelt, mintha a szél, a víz és az idő formálta volna. Koronája egyébként kiváló állapotban van, és minden évszakban zöld hajtásokat mutat.

A törzs egy része eltűnt

2021-ben egy kutatócsoport bemutatta annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelynek célja ennek az ősi fának a teljes körű felmérése volt. Tisztázni akarták mind a korát, mind a jelenlegi élettani állapotát. A Plants című folyóiratban közzétett elemzést egy Mihalis Avramakis professzor által vezetett multidiszciplináris csapat végezte. Ez az első szisztematikus tudományos tanulmány, amely kizárólag erre az ősi példányra összpontosított.

Egy ekkora fa korának meghatározása nem könnyű feladat. A Vouves olajfa esetében a legnagyobb kihívást a törzs magjának teljes hiánya jelentette, ami gyakori jelenség a nagyon idős olajfáknál, ahol a központi részek idővel elkorhadnak. Ezzel a nehézséggel szembesülve a kutatócsoport vegyes stratégiát alkalmazott. Számítógépes tomográfiás felvételeket használtak a törzs belső szerkezetének elemzésére, vágásokat végeztek a másodlagos ágakon, és dendrokronológiát alkalmaztak a látható évgyűrűk tanulmányozására. Ezenkívül szövettani elemzéseket, csírázási teszteket, valamint a levelek és a szárak anatómiai értékelését végezték el a példány életképességének megállapítása érdekében.

Ma is terem

A fán végzett tudományos vizsgálat lehetővé tette hozzávetőleges korának, belső szerkezetének és jelenlegi szaporodóképességének figyelemre méltó pontossággal történő meghatározását. A törzs legfiatalabb részein végzett vágásoknak és a látható külső évgyűrűkkel megállapított összefüggéseknek köszönhetően a tudósok becslése szerint az olajfa körülbelül 4000 éves lehet. Ezzel ez az Olea europaea legrégebbi feljegyzett, még élő példánya.

Egy másik figyelemre méltó tény, hogy az olajfa előrehaladott kora ellenére még mindig felhasználásra alkalmas olajbogyókat termel. Vagyis a fa nem csupán életben maradt, de biológiailag is aktív.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a törzs morfológiája az idők során jelentősen megváltozott. Az erózió, a biológiai aktivitás és valószínűleg a régi metszés következtében elnyerte jellegzetes csavarodott formáit és üregeit. Ez a fokozatos átalakulás, hozzájárult a túléléshez, mivel lehetővé tette a szövetek megújulását és a fa szerkezeti alkalmazkodását a változó környezeti feltételekhez. A tanulmány tehát azt mutatja, hogy az előrehaladott kor nem feltétlenül jelenti az olajfák funkcionális romlását.

Olimpiai koszorú

A Vouves olajfa kulturális jelképpé vált. Történelmi és tudományos értékének elismeréseként a helyi hatóságok védelmet biztosítottak a fa számára, amely ma a 2009-ben alapított Vouves Olajfamúzeum központi eleme.

A rajta termő olajbogyót kézzel szüretelik és hidegen sajtolják, hogy értékes olajat nyerjenek belőle - ezt azonban nem forgalmazzák. A fa ágaiból egyébként nem egyszer fontak már olimpiai játékok koszorúját is, ami megerősíti a fának az ókori világ és a jelen közötti összekötő szerepét.