Nincs ez másképp az öröklés terén sem. Éppen ezért érheti meglepetésként az „özvegyet”, ha a hagyatéki eljárás során szembesül azzal, hogy el kell hagynia azt az ingatlan, ahol párjával évtizedekig élt, és még közös gyermeket is vállaltak.

Az élettársi kapcsolatot lehetőség van közjegyző előtt bejelenteni, azonban ezáltal csak az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába lehet bekerülni, jogilag sok minden nem fog változni. A bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig főként az azonos nemű párok számára találták ki, azonban ebben az esetben sem illetik meg a házastársi jogok a párokat. Habár jogilag közelebb kerülnek hozzájuk.

Önálló vagyon
Élettársi kapcsolatban a legtöbben a 40 és 59 közötti korcsoportból valóak élnek. A vagyonjogi törvény szerint a házastársakkal ellentétben az élettársak az együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy mennyi ideje vannak együtt, nyilvántartásba vett-e a kapcsolat, vagy esetleg vannak-e közös gyerekek.

Vagyonszaporulat és szétválás
Az élettársaknak vagyonjogi szerződés hiányában nem keletkezik közös vagyonuk. Szétválás esetén annyit követelhetnek a másik féltől, amennyivel a vagyonszaporulatot gazdagították. Ezt azonban a legtöbb esetben nehéz megállapítani, hiszen lehet, hogy a kapcsolatban egyáltalán nem volt figyelve arra, hogy hivatalos okiratokban jelezzék a hozzájárulások mértékét. Érdemes emiatt vagyonjogi szerződést kötni. Ez akkor érvényes, ha közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak
A házastársak egymás törvényes örökösei. Az elhunyt után az özvegyet minden vagyontárgyból megilleti egy gyermekrész, illetve az utolsó közös lakhelyük feletti haszonélvezeti jog. Tehát az özvegy továbbra is lakhat a közösen használt ingatlanban. A vagyontárgyak esetében, ha az elhunytnak egy gyermeke volt, akkor azok kétfelé fognak osztódni.

Az élettársakat tekintve az öröklést illetően nincs törvényi szabályozás. Ebben az esetben végrendelkezni szükséges. A bejegyzett élettársak (azonos nemű párok) kivételek, ugyanis ők törvényes örökösei lehetnek egymásnak.

Közösen szerzett lakás, tulajdonrész nélkül
Mivel az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért a pár túlélő fele lehet, hogy elveszti az addigi otthonát, ha nincs tisztában ezzel. Végrendelet nélkül ugyanis semmit nem kapnak özvegyként. Ha nincs tulajdonrészük a közös lakásban, akkor onnan is kiköltöztethetik őket az örökösök.

Végrendelet
Ha az ilyen kellemetlen helyzeteket szeretnénk elkerülni, akkor mindenképp érdemes végrendeletet írnunk a párunkkal, külön-külön. Hiszen csak a házastársak készíthetnek közös végrendeletet.

KÖZJEGYZŐ ÁLTAL KÉSZÍTETT ÉS HITELESÍTETT VÉGRENDELET A BIZTOS BEFUTÓ, HISZEN ABBA A HAGYATÉKI ELJÁRÁSON SEM TUDNAK BELEKÖTNI.

Öröklési illeték
Sajnos az adójogszabályok sem kedveznek az élettársaknak. Míg a házastársak illetékmentesen kapják meg az örökséget, addig az élettársak 18%-os illetéket kötelesek fizetni a szerzett vagyon után.

Halál esetére szóló ajándékozás
A végintézkedésnek ebben a formájában az adott személy rendelkezhet a vagyontárgyainak a szétosztásáról a halála után. Ide tartozhatnak az ingatlanok, a műtárgyak és a személygépjárművek is. Itt azonban felmerülnek a teljes hagyatékra vonatkoztatott értékbeli korlátok.

Bizalmi vagyonkezelés intézménye
Ez az örökléshez képest egy rugalmasabb juttatási forma. A bizalmi vagyonkezelés intézménye által létrejön egy elkülönült vagyontömeg. Ennek a vagyontömegnek lehet a vagyonkezelője vagy a kedvezményezettje az élettárs is. Különösen hasznos lehet, ha valamelyik félnek részesedése van egy társaságban. Ilyenkor ugyanis lehet feltételeket kikötni a társaság utódlásával, üzletvezetési politikájával, a vezető kvalitásaival kapcsolatban is.

 

 

• élettárs
• öröklés
• vagyon
• válás