Tam_Bau
MENÜ
2020. szeptember 30.
Jeromos
Négyszáz éves alternatív tetőfedés

Négyszáz éves alternatív tetőfedés

sokszinuvidek.24.hu

A dániai Læsø a házairól vált ismertté, melyeket ezüstös színű hínárral fednek le.

A szigeten élő Henning Johansen az összes nyári napon dolgozik. Az itt született férfi foglalkozása tetőfedő, ugyanakkor ő úgy végzi a munkáját, mint csak kevesen a világon, írja riportjában a BBC. A sziget gyakori motívuma a skandináv mitológiájának, mely szerint itt élt Ægir, az óriás, és többször is említést tesznek a helyszínről a dán hajózási feljegyzésekben. Læsø mégis a házairól vált ismertté, melyeket ezüstös színű hínárral fednek le.

A hínáros tetőfedés története egészen a 17. századig nyúlik vissza. Mivel a szigeten eldurvult az erdőirtás, mert a fákat használták a sókemencék táplálására, a lakóknak alternatív megoldást kellett találniuk arra, hogy tető legyen a házaikon. Mivel meglehetősen kevés forrás állt a rendelkezésükre, ezért a tenger felé fordultak.

Úgy döntöttek, hogy elkezdenek közönséges tengerifűt gyűjteni, és azzal takarják le az otthonaikat. A 20. század kezdetétől aztán már szinte az összes házra ilyen fedél került.

Az 1920-as években viszont egy betegség szinte kiirtotta az összes ilyen növényt a vízben, ezért a különleges tetőfedési módszer is homályba veszett. Mára 36 hínár borította ház található az 1800 fős szigeten.

Johansen 2012 óta foglalkozik a szakmával.

Ez az egyik legjobb dolog Læsø történelmében, tehát fontos fenntartani azt. Ez a nők feladata volt egykoron, mert a férfiak a tengeren voltak halászni. A nők tehát egyedül maradtak és magukról gondoskodtak, ők találták ki ezt a módszert, amit sehol máshol a világon nem látni. Természetesen nagyon büszkék is vagyunk az örökségünkre – mondta a lap telefonos megkeresésére a férfi.

Egy-egy tető elkészítésén 40-50 nő dolgozott együtt. Az őszi viharokat követően gyűjtötték össze a közönséges tengerifűt, aztán hat hónapig szárították azokat, így rothadásállóvá váltak. Amikor az építkezés megkezdődött, a hínárt szinte úgy kezelték, mintha gyapjú lenne: tömbökbe csavarták és fákhoz kötözték azokat, ezek lettek a tető alapjai. Erre még több közönséges tengerifűt helyeztek. Egy átlagos tető egy méter vastagságú és 35-40 tonnát nyomott.

Az asszonyok a tetőt egy nap alatt felépítették. De Johansennek és öt társának ez 21 napot vesz igényben. Mint mondja, mellettem nincs 50 nő.

Ugyan a növényre a leggyakrabban hínárként hivatkoznak, nem teljesen az. Levelei akár két méter hosszúra is megnőhetnek, és az északi féltekén rengeteg helyen megtalálható. Tűz- és rothadásálló, de ellenáll a kórokozóknak és jelentős a szén-dioxid elnyelő képessége is. Egyetlen tető akár több száz évig is kitart, egy például már több mint 300 éve áll egy ház tetején a szigeten.

A fenntarthatóság mára felkeltette sokak érdeklődését. Kathryn Larsen amerikai származású, Koppenhágában élő építész például jelenleg is a szigeten van, hogy az ősi technikát tanulmányozza. Célja pedig az, hogy a tetőfedési módszert az egész világon adaptálni lehessen.

Johansen azt mondta, 50 évvel ezelőtt, gyermekként mindenki közönséges tengerifűn feküdt Dániában. Aztán jött az olcsó műanyag, ami felváltotta azt. Emiatt 50 év múlva minden tudás elveszhet majd a növényről és annak felhasználhatóságáról, ha nem őrzik meg.

Læsø szigetén még tíz tető vár cserére Johansen jóvoltából. Nagy projektbe vágta a fejszéjét, de nem akar leállni.

A történelmet jóval könnyebb elmesélni, ha valaki eljön és látja, hogyan újítjuk fel a régi házakat – mesélte, hozzátéve, hogy a látogatók a nyári napokon megtekinthetik őt munka közben és mindig rácsodálkoznak, milyen különleges tudomány ez valójában.