Egy átlagos magyar embernek tíz éven keresztül kéne félretennie a teljes átlagkeresetét, hogy a jelenlegi ingatlanárak mellett megvásároljon egy 70 négyzetméteres lakást. Ez egy szlovák embernek 14 évbe, egy románnak pedig 6 évbe telne. Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője szerint a magyar példa a valóságban inkább a 20–30 évhez közelít.

Budapesten mérték a harmadik legnagyobb, 21,2 százalékos ingatlandrágulást tavaly Európában – a Deloitte friss kutatása szerint.

Egy átlagos, 70 négyzetméteres budapesti lakás ára 65–68 millióról jelentősen emelkedett, akár 72–75 millió forint fölé is fel tudott menni – mondta Zámbó Árpád ingatlanközvetítő az RTL-nek.

Szlovákiában 14 évet, Romániában viszont átlagosan 6 évet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres lakásért. Egy átlagos magyarnak legalább 10 évet kell dolgoznia egy hasonló kaliberű lakásért. Ennyi éven keresztül kéne félretenni a teljes átlagkeresetet, hogy átlagos otthonhoz jusson.

Emellett még egyéb kiadásai vannak egy-egy háztartásnak vagy családnak, tehát ez a 10 éves időtartam inkább a 20–30 évhez közelít. Ezt lehetett lerövidíteni a lakáshitelek segítségével – világított rá Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

A Deloitte szerint az átlag feletti, 9 százalék körüli hitelkamatok is az otthonhoz jutást akadályozták Magyarországon. Miután lassult az infláció, a jegybank idén májusban csökkenteni kezdte a kamatokat. A jegybank közlése szerint jövőre akár lassíthatnak a kamatvágási tempón.

 

• ingatlan
• lakásár
• lakáspiac
• drágulás