Papírból és szövetből készült menedékeket állít fel a világhírű japán építész, Shigeru Ban Lengyelországban az Ukrajnából érkező menekültek számára. Nemcsak azon van a hangsúly, hogy egyáltalán legyen hol lenniük, de azon is, hogy „legyenek helyek, ahol nyugalmuk lehet, amennyire csak lehetséges az adott körülmények közt.”

Ban már régóta foglalkozik a kérdéssel: először 1994-ben, a ruandai etnikai konfliktus elől menekülők számára készített papírhengerekből menedéket, majd ezt a módszert továbbfejlesztette, kiegészítette, és számos katasztrófa sújtotta területen alkalmazta – többek között a 2011-es nagy kelet-japán földrengés után, a fent látható formában.

Lényegében a papírhengerek – melyeknek erőssége és tartóssága meglepte az építészt az első próbák során – szabadon alakíthatóak oszlopokká és gerendákká, az utóbbiakra pedig hol ruhákat lehet függeszteni válaszfal gyanánt, hol a hagyományos japán rizspapír falakat megidéző térválasztó elemeket.

Ban a hónap elején egyeztetett egy lengyel kollégájával, március 11-én már az országban volt, és az ukrán határtól 25 kilométerre lévő Chelm városában, egy szupermarketből kialakított menekülttáborban 319 egységet installált diákok és önkéntesek segítségével. További 60 egységet állított fel a Wroclaw főpályaudvarán lévő evakuációs központban.

A menekültek számára nemcsak a biztonság és az alapvető biológiai funkciók kielégítése a cél, de a privát terek megteremtése is. Lengyelországban az egyik menekült visszafojtotta az érzelmeit, amíg a többiekkel volt, de a saját szobájában sírni kezdett, mint Ban mondja, „egyértelműen felszakadt belőle a feszültség, amint egyedül lehetett”.
Ban több lengyel városban is telepít menedékeket, de ugyanezt teszi hamarosan Párizsban is, és Szlovénia is kérte a segítségét.

Ban 2014-ben Pritzker-díjat kapott a munkájáért. A papír használata azért is praktikus, mert olcsó, gyorsan összeállítható, szétszedhető és újra felállítható a világ másik felén, továbbá „tudja azt is, ami a japán tervező szerint fontos: ideiglenességével motiválja lakóját, hogy valahol otthont építsen magának”, jegyezte meg Zöldi Anna építész-szakíró.

Az ideiglenesség ellenére volt olyan papírból épített temploma, amit eredetileg három évre szántak, de végül tíz évig használták. Egy papír menedék állhat a szabadban, de nagy csarnokok belső tereiben is, ahogy azt Lengyelországban is láthatjuk.

(Forrás, Yomiuri Shimbun, Octogon, borítókép: Shigeru Ban egy korábbi, tokiói munkája, fotó: SBA)

 

• papír
• menekült
• orosz-ukrán háború