MENÜ
2024. július 13.
Jenő
Mégis megvalósul az M9 gyorsforgalmi út?

Mégis megvalósul az M9 gyorsforgalmi út?

telex.hu / Bozzay Balázs, Móra Ferenc Sándor

A déli lekötés meghosszabbításaként az új határátkelőhelyhez vezető szakasz új közlekedési folyosót fog létrehozni.

A sok leállított beruházás mellett a kormány mégiscsak zöld jelzést adott két olyan útfejlesztésnek, amelyek jelentősen átalakítanák a Balkán és a Nyugat-Európa közötti magyarországi tranzitforgalmat. Ha meghosszabbítják az M9-es gyorsforgalmi utat, és meglesz az összeköttetés a tompai határátkelőhelyhez, akkor a forgalom jelentős részét sikerülne a néha túlterhelt M5-ösről a most még kihasználatlan M6-os autópályára terelni. Sok időbe telhet azonban, amíg mindez valósággá válik: maga az út tervezése három évig is eltarthat, ezután kezdik meg a kijelölt területek megvásárlását, és csak utána kezdődhet az építkezés.

Augusztus elején írtuk meg, hogy bár Lázár János építési és közlekedési miniszter csaknem 270, még el nem kezdett állami beruházást leállított a magyar államháztartás helyzete miatt, ezután részben mégis változtattak a terven. A kormány úgy döntött, hogy „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési” jelentőségük miatt 24 projektet mégiscsak kezdjenek el, mégpedig azonnal.

A mégis elkezdett beruházások előkészítésére a következő három évben több mint 47 milliárd forint jut, majd 2025 és 2027 között összesen 35 milliárd forintot szánnak a megvalósításukra.

Ezek többnyire útfejlesztési, útépítési projektek. Van köztük két beruházás, amelyek ha elkészülnek, jelentős hatással lesznek két nagy magyarországi autópálya, az M5-ös és az M6-os forgalmára, és alapvetően átalakul a Balkán és a nyugati országok között haladó magyarországi tranzitforgalom útvonala is.

Első ránézésre nem is feltétlenül lehet észrevenni az érintett két projekten, mekkora jelentőségük van. A vonatkozó kormányrendelet így ír róluk:

M9 gyorsforgalmi út déli lekötéséhez kapcsolódóan tompai új, teherforgalmi határátkelőhely és kapcsolódó gyorsforgalmi úti szakasz előkészítése;
M9 gyorsforgalmi út előkészítése 51. sz. és 53. sz. főutak között lekötéssel Tompáig.
A két beruházásnak az ad jelentőséget, hogy ezekkel közvetlen összeköttetés jön majd létre a szerbiai nagy forgalmú A1-es autópálya és a legkihasználatlanabb magyar autópályának tekinthető M6-os között, részben tehermentesítve az M5-ös autópályát, amin jelenleg a Balkán és Nyugat-Európa közötti, irdatlan mennyiségű tranzitforgalom nagy része halad.

A főként Törökországból, Bulgáriából és Szerbiából Nyugat- vagy Észak-Európába tartó vendégmunkások, illetve a szintén ezekből az országokból érkező, áruforgalmat lebonyolító kamionok jelenleg nem tudnak más útvonalon haladni, ha átlépték a magyar határt, csak az M5-ösön Szeged és Kecskemét irányába, Budapest felé. A magyar fővárosnál aztán rátérnek az M0-sra, és úgy mennek tovább az M1-esen Ausztria felé. Szintén ezen az útvonalon mennek, csak a másik irányba, amikor hazafelé tartanak a Balkánra.

A Lázár-féle minisztériumtól most zöld jelzést kapott fejlesztésekkel ennek a forgalomnak egy jelentős része viszont átkerülhet az egyik leginkább kihasználatlan magyar autópályára, az M6-osra. Hiszen az M6-ost elérő M9-es autópálya rövid jelenlegi szakaszához kapcsolódva az 51. és 53. számú főutak közötti gyorsforgalmi úttal (tehát az M9-es folytatásával), illetve az arról az útról Tompa felé vezető, szintén gyorsforgalmi úttal megteremtődik a magyarországi úthálózat összeköttetése a szerb A1-es autópályával – az M5-ös érintése nélkül.

2022-ben az M5-ösön átlagosan naponta 76 ezer egységjármű haladt el a Budapesthez közeli szakaszon. Ezzel szemben az M6-ost átlagosan naponta 35 ezer egységjármű terhelte a fővárosi bevezetőn.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint valóban ezzel az összekötési céllal vágnak-e bele az érintett útfejlesztésekbe, és a tárca válaszából kiderült, hogy igen, ez is célja a beruházásoknak.

„A déli lekötés meghosszabbításaként az új határátkelőhelyhez vezető szakasz új közlekedési folyosót fog létrehozni az M6 autópálya irányából Kelebia, Szabadka (és ezen keresztül Újvidék és Belgrád) irányába, míg a kelet-nyugati irányú ág távlatban folytatódhat az M5 autópálya és Szeged irányába, amivel később majd tovább alakulhat a gyűrűs-sugaras útszerkezet az ország déli területein. Az új közlekedési folyosó és átkelőhely egyrészt a meglévő forgalmi viszonyok kezelésével, optimálisabb levezetésével tehermentesítené a térség közútjait, másrészt pedig az új közlekedési hálózatok megteremtése a térség gazdasági potenciálját is erősítheti” – írták.

A magyarországi gyorsforgalmiút-hálózatban egyelőre kevéssé épültek ki a gyűrűs összeköttetések. A jelentősebb autópályák mind Budapestet kötik össze az ország határaihoz közelebbi vidéki városokkal. Viszont nagy szükség lenne az ezeket az autópályákat még az M0-s előtt összekötő gyűrűs hálózatokra is, hogy ne kelljen mindig Budapest felé kerülniük azoknak, akik egyébként nem arra mennének. Ezek a fejlesztések azonban, köztük az M9-es további szakaszainak építése, egyelőre nem részei a rövid távú terveknek.

A nyomvonalat még pontosítani kell, évek múlva kezdődhet el az építkezés

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa tavaly októberben Szegeden, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara egyik rendezvényén azt mondta: szeretné elérni, hogy nyugati irányban Szekszárd–Dombóvár–Kaposvár, délkeleti irányban pedig Szeged–Röszke vonalon bővüljön tovább az M9-es autópálya tervezett nyomvonala. Bányai Gábortól a Telex újabb információkat kért, ugyanis ő nemcsak kormánybiztos, hanem a Fidesz kiskunhalasi országgyűlési képviselője is, így közelről érdekelt a Bács-Kiskun vármegye területét is érintő M9-es fejlesztése ügyében.

A kormánybiztosi hivatal válasza szerint az M9-esnek az 51-es és 53-as út közötti szakaszára – amely a térképen mért távolságok alapján mintegy 60 kilométeres lehet – idén februárban kiadták a környezetvédelmi engedélyt, a további tervezés során a nyomvonalat még pontosítani kell. Az idén a harmadik negyedévben kezdődhet meg a közbeszerzési eljárás a kivitelezési tervek előkészítését megelőző tervezésre, azután csak maga a tervezés mintegy 36 hónapot vehet igénybe. Ezt követi az érintett területek megszerzése és előkészítése. Mindebből az látható, hogy az építkezés megkezdésének időpontja még a távoli jövő kérdése, hiszen előbb még a munkálatokra is közbeszerzést kell majd kiírni.

A rendőrség évek óta igyekszik felhívni a nyáron utazók figyelmét arra, hogy jobban járnának, ha Röszke helyett másik útvonalat választanának, például a Tompa-Kelebia határátkelőt, ahol kevesebbet kell várakozni. Ennek vélhetően nem sok eredménye van a nyári röszkei torlódásokat látva, de a Szeged környékén élők közül sokan megtanulták, hogy érdemes másfelé menni. Ami jó hír: az M5-ös autópályán a felügyeletük alá tartozó útszakaszon a nyári csúcsfogalom idején sem nő meg nagymértékben a balesetek száma, válaszolta a Telex kérdésére Pere Csaba rendőr százados, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Tavaly a három nyári hónapban a vármegye határátkelőit 5,2 millió utas és 1,6 millió jármű vette igénybe. A legnagyobb forgalmú a röszkei autópálya-határátkelőhely, amit egy átlagos nyári napon 20 ezren használnak, a hétvégi napokon pedig 50 ezer fölé is nőhet az utasok száma. Június második felétől július végéig kilépő irányban fordulnak elő torlódások, augusztus elejétől szeptember végéig a belépő oldalon várható nagyobb forgalom. A legnehezebb időszak július közepétől augusztus közepéig tart, ilyenkor mindkét irányban lehetnek hosszú sorok. A rendőrség júniusban bejelentette, hogy a máskor szokásos 9 helyett nyáron 15 sávban engedik kifelé Röszkén a forgalmat.

Korábban a szegedieknek az M5-ös, majd az M43-as megépítése azért volt igen fontos, mert a két autópálya révén a város szinte teljesen megszabadult a szerb és a román határforgalomtól, amely azelőtt jórészt rajta keresztül dübörgött át. Az M9-es, ha elkészül, biztosan sok szegedi és környékbeli közlekedőnek is megkönnyítheti majd az életét. Például a Balaton irányába kellemesebb lesz végig délen utazni, mint kerülővel a főváros felé, vagy a mellékutakon. Mivel a sztráda témája évtizedek óta újra és újra előkerül, a megvalósítása viszont nem látszik közeledni, ezért nem sok érdeklődőt hoz lázba úgy, mint a városban régóta várt harmadik, avagy déli Tisza-híd tovább halasztott megépítése.