Ha a pályán nyújtott teljesítmény még nem is tökéletes és hibátlan, a pénzügyeket illetően az elmúlt években öles léptekkel sikerült közelítenie a magyar NB I-nek Nyugat-Európához. Pontosabban azokkal az összegekkel, amiket fizetésekre fordítanak az első osztályban csatározó klubok.

Az európai ligák rangsorában az OTP Bank Liga 2021-hez hasonlóan 2022-ben is a 18. helyet szerezte meg magának a bérköltségek terén - derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legfrissebb üzleti jelentéséből.

A fejlődés megkérdőjelezhetetlen:

míg Magyarország 2015-ben a rangsor 24. helyét foglalta el 42 millió eurós összkiadással,
2018-ban már a 21. helyen szerepelt 64 millió euróval,
2021-ben 93 millió euróval,
2022-ben pedig 99 millió euróval szerezte meg a 18. helyet.
A „siker” azonban nem független mesterséges tényezőktől, hiszen az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta számos módon beavatkozott a sport és ezen belül is a foci világába:

fokozatosan évről évre egyre több költségvetési forrást irányított a területre,
elindította a taotámogatási rendszert, aminek eredményeként a vállalkozók az államkassza helyett a kiválasztott sportszervezethez utalják adójuk egy részét,
megemelte a sportolók által is használt ekho felső bevételi határát évi 250 millióról 500 millió forintra,
a sportvállalkozásokat mentesítették a sportolók bére után fizetendő ekho teljesítése alól.

És nem mellesleg említhetnénk még a tulajdonosi kör teljes lecserélődését, a NER-, és kormányközeli szponzorok megjelenését is, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a csapatok tulajdonosai a szokásosnál kisebb piaci kockázatot vállalnak egy-egy döntésükkel.
Mind közül elsősorban azonban a fizetésekkel kapcsolatos változtatások eredménye lehet az, hogy a magyar NB I már Európa top 20 bajnokságába küzdötte magát.

 

• foci
• futball
• fizetés