„A képzési idő (….) osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév” – többek között ez áll abban a kormányrendeletben, amely a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. Ez azt jelenti, hogy míg eddig a középiskolai tanároknak hat évig kellett egyetemre járniuk (akárcsak az orvosoknak), ezentúl öt év után megszerezhetik a diplomájukat – írja az Eduline.

Mint korábban írtuk, elvileg a lemorzsolódást kívánják visszafogni a képzés idejének és tartalmának csökkentésével. Sok szakember azonban ellenzi a tervet, van, aki szerint egyetemes elbutuláshoz vezet. Ezt Maruzsa Zoltán lapunknak írt válaszcikkében cáfolta, szerinte a kormány célja a bírálatokkal ellentétben éppen az, hogy a lehető legjobb, rövidebb, de átjárhatóbb, alacsonyabb lemorzsolódást felmutató, még gyakorlatorientáltabb tanárképzést szervezzen. A most megjelent rendelet a tanárképzés tartalmi elemiről, az úgynevezett képzési kimeneti követelményekről nem rendelkezik.

Idén az általános felvételin 7316-an jutottak be valamelyik pedagógusszakra, közülük 1721-en kezdik meg tanulmányaikat tanárképzésen.

Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb, mint a tavalyi (ami nem meglepő, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott), a korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat pedagógusszakokon. 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint jelenleg körülbelül 12 ezer főállású pedagógus hiányzik a közoktatásból, vagyis ha az idei elsőévesek mindegyike befejezné az egyetemet 3-5 év múlva, a rendszert akkor sem lehetne feltölteni.

• oktatás
• pedagógus
• tanárképzés