MENÜ
2021. november 28.
Stefánia
Lengyel-magyar véd- és dacszövetség

Lengyel-magyar véd- és dacszövetség

napi.hu • fotó: mindenszo.hu

„Ennek a világnak ezen a részén demokráciánk alapjaihoz van köze, és ez nem képezi alku tárgyát"

Mateusz Morewiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy Lengyelország nem enged az EU "zsarolásának", de nyitott a párbeszédre az Európai Bizottsággal. A lengyel joghatóság uniós bírósági ítéletek felettiségének kimondásával új feszültség éleződik Brüsszelben, amiben Mark Rutte holland és Michael Martin ír kormányfő erős lépéseket követel, míg Orbán Viktor beállt a lengyelek mellé. A forráselosztásról döntő jogállamisági mechanizmus miatt ez egy újabb eurómilliárdokat befolyásoló vita lehet.

Új konfliktus osztja meg az EU-tagállamokat, ami természetesen a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozó egyik legfontosabb pontjává lépett elő, és újra teszteli a lengyel-magyar véd- és dacszövetséget. Nem régiben a lengyel legfelsőbb bíróság hozott egy ítéletet, amely megkérdőjelezte az EU törvényhozói és bírósági előbbre valóságát, és bírálatokat váltott ki, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) egy esetleges kilépés felé tereli az országot. Az ítélet Lengyelország szuverenitását kívánta megerősíteni - mondta Kaczynski, hozzátéve, hogy ő maga is támogatja az uniós tagságot, ahogyan az ország lakosságának többsége is. Ez egy "garancia" arra, hogy Lengyelország megmarad az államszövetségben, ami sajátságos olvasata az ítéletnek, amely szembe megy az uniós alapszerződésekkel. A Lengyelország és az EU közötti feszültségek a döntés óta újra kiéleződtek. Hollandia a 36 milliárd eurós (41,8 milliárd dollár) gazdaságélénkítési támogatás visszatartására szólított fel, az Európai Parlament pedig arra törekszik, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Bizottságra, hogy lépjen fel Lengyelországgal szemben.

"Nem fogunk zsarolási nyomásgyakorlási kísérletek hatására cselekedni" - mondta a lengyel miniszterelnök, amikor megérkezett a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra, ahol több vezető is aggodalmát fejezte ki Lengyelország közelmúltbeli bírósági döntése miatt, amely megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét. Az EUobserver tudósítása szerint ennek ellenére egy uniós forrás "derűsnek" minősítette a vitát, amely több mint két órán át tartott, és amelyen valamennyi uniós vezető felszólalt. A vezetők egyetértettek abban, hogy a politikai párbeszéd az előrevivő út, amely szükség esetén különböző jogi eszközök beindításának lehetőségét is magában foglalja. Ez egyértelmű utalás a helyreállítási forrásokat elosztó jogállamisági mechanizmus alkalmazására.

"Tiszteletben tartjuk az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben azokon a területeken, ahol valóban ennek kellene lennie" - mondta Morawiecki a találkozó előtt, és azzal érvelt, hogy "egyes uniós intézmények jogokat sajátítanak ki", hogy olyan kérdésekben döntsenek, amelyekben nincs hatáskörük. Morawiecki azonban nem foglalkozott az Európai Bíróság ítéleteinek tiszteletben tartásával, amely a Bizottság és néhány más uniós vezetők egyik fő problémája.

"A fő tét a lengyelországi igazságszolgáltatás függetlensége, és úgy gondolom, hogy ezt ma este meg kell vitatnunk" - mondta Mark Rutte holland miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve újságíróknak.

"Nagyon nehéz elképzelni, hogy a tavalyi gazdaságélénkítési megbeszélésből származó nagy, új pénzalapot hogyan lehetne Lengyelország számára elérhetővé tenni, ha ez nincs rendezve" - tette hozzá, utalva a Lengyelország rendelkezésére álló, közel 60 milliárd eurós (21 850 milliárd forintos) helyreállítási támogatásra.

Lengyelország és Magyarország nemzeti terveit az uniós Covid-19 gazdaságélénkítési forrás felszabadítására a bizottság - a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt - még nem hagyta jóvá. Rutte pedig jónak is tartja, hogy ez így van - míg egy másik fronton az Európai Parlament már pert is indított az Európai Bizottsággal szemben, hogy alkalmazzák a jogállamisági mechanizmust a két tagállammal szemben, illetve egyáltalában kezdődhessen meg a keretrendszer működése.

"Ennek a világnak ezen a részén demokráciánk alapjaihoz van köze, és ez nem képezi alku tárgyát" - tette hozzá Rutte, akinek más szövetségesei is vannak, köztük Micheal Martin ír miniszterelnök. A dublini vezető is "legmélyebb aggodalmát" fejezte ki a lengyel helyzet miatt.

"Mi Írországban nagyon aggódunk. [...] Úgy véljük, hogy az uniós jog és a Bíróság elsőbbsége döntő fontosságú a polgárok védelme szempontjából egész Európában" - mondta Martin, aki szerint ez a vita megnyitja a lehetőségét annak, hogy az EU egységes piacára gyakorolt hatások miatt ez egy kedvezőtlen precedens legyen. Azzal érvelt, ha a lengyel állam hozhat ilyen döntést, úgy a vállalkozások és a polgárok is megkérdőjelezhetik az uniós jogot, hogy az egész blokkban nem vonatkozik rájuk semmilyen közös joghatóság.

"Úgy véljük, hogy politikailag mindannyian olyan döntéseket hoztunk, amelyek szellemében és betű szerint is teljes mértékben az európai család részei vagyunk, ezért rendkívül csalódottak vagyunk a fejlemények miatt" - tette hozzá az ír miniszterelnök.

Morawieckit viszont Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatta, ami megszokott jelenség az uniós vitákban vica-versa.

"Európában boszorkányüldözés folyik Lengyelország ellen, de az igazság Lengyelország oldalán áll, ezért ki fogunk állni mellettük" - mondta Orbán Viktor magyar kormányfő.

"Nincs szükség semmilyen szankcióra, ez nevetséges" - tette hozzá Orbán a portál szerint.

Magyarország ellen ugyanígy folyamatban van több jogállamisággal kapcsolatos eljárás: így a hetes cikkely szerinti vizsgálat, valamint a helyreállítási terveket sem fogadták. A budapesti kormány azt állítja, hogy az LMBTQ-lobbi miatt van ez, amely szembe megy a magyar keresztény értékekkel és a homoszexualitást a pedofiliával összemosó családvédelmi törvényt bírálva akadályozzák, hogy megkapja a kijáró forrásokat. Az Európai Bizottság ezzel szemben az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtószabadság hazai helyzetét, a transzparencia hiányát és korrupció elleni megfelelő fellépést hiányolta jogállamisági jelentésében. Utóbbi két tényező miatt zajlik a vita a Magyarországnak járó eurómilliárdos alap utalásairól is.