Tam_Bau
MENÜ
2024. július 20.
Illés
Kié a házunk előtt álló fa termése?

Kié a házunk előtt álló fa termése?

agrotrend.hu

Több ingatlantulajdonos rossz szemmel nézi, amikor a járókelők, szomszédok leszedik a házuk előtt álló gyümölcsfáról a termést.

Nemes Imre ügyvéd arról tájékoztatta a Haont, hogy a közhiedelemmel ellentétben a közterületen álló fa a helyi önkormányzat tulajdona, így hivatalosan annak terménye is az önkormányzatot illeti. Nincs jelentősége annak, hogy a fát ki ültette vagy gondozza, tehát még annak sincs joga leszedni a fa gyümölcsét, akinek az a háza előtt áll. A szomszédjogokról szóló törvény szerint azonban amennyiben a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta, azaz a termény lehullott, azt bárki felszedheti.

Fontos megemlíteni, hogy az önkormányzat ritkán gyűjti be a tulajdonában álló fák gyümölcseit, így általában a közeli telkek tulajdonosainak nyílik lehetősége ezt megtenni. Noha ők érthető módon bosszankodhatnak, ha járókelők szedik le az általuk gondozott fa gyümölcsét, az önkormányzaton kívül senki sem jogosult megtiltani a közterületen álló fák szüretelését.

Hozzá kell tenni, hogy a jogszabály szerint közterületre fát ültetni is csak az önkormányzat engedélyével lehet, a kérelmezéshez szükséges nyomtatványt a jegyzőhöz kell benyújtani. Az engedély megszerzése viszonylag egyszerű, az önkormányzat általában csak az úgynevezett invazív fajú, fás szárú növények (zöld juhar, fehér akác, amerikai kőris, bálványfa, gyalogakác) ültetését tiltja, hiszen ezek kártékonyak lehetnek – ismertette.

Megjegyezte, függetlenül attól, hogy egy magántulajdonú telken álló fa ágai átlógnak az utcára, annak gyümölcsét kizárólag a telek tulajdonosa szedheti le, így sem a szomszédok, sem a járókelők nem jogosultak a szüretelésre. Amennyiben azonban a telkünkön álló fa gyümölcse az utcára hullott, azt bárki jogosult begyűjteni.

Hívjuk fel a szomszédunk figyelmét!

A szakember hangsúlyozta, a tulajdonjog gyakorlása korlátokhoz kötött, így például Polgári Törvénykönyvünk szerint a dolog használata során kötelesek vagyunk tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnánk. A szomszédoknak tehát egy bizonyos mértékig el kell tűrnie a tulajdonjoguk gyakorlásában való zavarást, és a szükséges mértéket meghaladó zavarás esetén fordulhatnak csak jegyzőhöz, bírósághoz. – A gyakorlatban számtalanszor merül fel az áthajló ágak problémája, a szomszédjogok különös szabályait tartalmazó törvény is rendelkezik erről.

Eszerint az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.

Ez azt jelenti, hogy ha az átnyúló ágak például veteményeskertünkre árnyékolnak, vagy megnehezítik a hozzáférést kertünk valamelyik részéhez, felhívhatjuk a szomszédunk figyelmét azok eltávolítására, levágására – mondta Nemes Imre. Hozzátette, amennyiben azonban a szomszéd tulajdonos a felszólításnak bizonyos időn belül nem tesz eleget, mi magunk is lemetszhetjük az ágakat. Fontos viszont, hogy az áthajló ágakon nőtt termést csak akkor vagyunk jogosultak begyűjteni, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta, azaz a gyümölcs a mi telkünkre hullott.

A védett fajokra külön szabályozás van

A szakember arra is kitért, hogy az erdei termések gyűjtése az erdőről szóló törvény alapján „erdei haszonvételnek” minősül. – Lényeges kiemelni, hogy egyes növények és gombák természetvédelmi oltalom alatt állnak, köznapi nyelven védettek. Ma Magyarországon 782 védett növény-, és 58 védett gombafaj van nyilvántartva, ezeket begyűjteni nem szabad.

A védelem alatt álló növények károsításáért, letépéséért és elpusztításáért akár 250 ezer forintos bírság is járhat.

Azonban nemcsak védett növények, hanem védett területek is léteznek, ahol minden növény gyűjtése hatósági engedélyhez kötött, ide tartoznak például a nemzeti parkok. Az engedélyt a területileg illetékes hatóságtól lehet kérelmezni – tette hozzá.

Díszítő lombot, mohát leszedni tilos!

Mint elmondta, a nem védett, állami tulajdonú erdőkben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékű (személyenként napi 2 kilogramm gomba, 2 kilogramm vadgyümölcs, 2 kilogramm gyógynövény) gyűjtéshez nem kell engedély, azon túl az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulására van szükség. A magántulajdonú erdőkben való gyűjtéshez ezzel szemben a tulajdonos engedélye szükséges akkor is, ha a fent jelzett mennyiségnél kevesebbet vinnénk haza a gyümölcsökből, gombákból. – Fontos viszont, hogy az erdőben szedett termések kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

Hatályban van még néhány olyan korlátozás, amelyről érdemes tudni, például a földalatti gombafajok (így például a szarvasgomba) csupán az erdőgazdálkodó engedélyével gyűjthetők, illetve élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, illetve mohát leszedni tilos.

Összességében fontos odafigyelni arra, hogy a gyűjtés ne károsítsa, veszélyeztesse az erdő biológiai sokféleségét és természeti értékeit. Az erdei gyűjtésre vonatkozó szabályok, illetve a forgalomba hozatali tilalom megszegése bírság kiszabását vonhatja maga után – emelte ki.