MENÜ
2024. március 29.
Auguszta
Élő Dávid fémvázon

Élő Dávid fémvázon

qubit.hu /Dippold Ádám, Tóth Róbert Jónás

A képzőművészet rövid története egy robot szemével.

A világ egyik legismertebb szobra Michelangelo Dávidja, amelyet sokan a tökéletes férfitestnek gondolnak – csak éppen túl puha és romlandó. Az eredeti szobron Dávid hanyagul a vállára vetett parittyával látható, a robot-Dávid viszont inkább a páncélos kezét mutatja, az oldalra fordított tekintet helyét pedig egy arc nélküli robotmaszk veszi át. A márványba faragott izmok sem maradhattak meg, a kőbőr alól ki-kibújik az acél, a testet pedig páncéllemezek tagolják az anatómiai jellegzetességek helyett. Dávid péniszének is vesznie kellett a haladás oltárán, a combhoz csatalkozó vértezet lemezei között egy szuszpenzorbütyök emlékeztet az eredeti alkotásra.


Michelangelo a bibliai Dávid történetéből merített ihletet a zsiráfmagasságú(5,17 méteres) szobor megfaragásához, amit eredetileg a firenzei dómba szántak, de soha nem került oda, ehelyett kültéren helyezték el, a firenzei Palazzo della Signorián. Itt is állt egészen 1873-ig, amikor a szépművészeti múzeumba szállították, és egy replikát tettek a helyébe (ebből több is akad a világon, de még Firenzében is). Az eredeti Dávid Róma felé tekint, egyfajta figyelmeztetésként: a Mediciek által uralt Firenze, a Góliáthoz képest gyenge Dávidként dacolt a római uralommal, a hanyagul vállra vetett parittya pedig talán azt is jelzi, hogy a Mediciek nem hagyják megválaszolatlanul, ha beleszólnak a dolgaikba.

(Bővebben qubit.hu oldalon.)