Az osztrák Cobra-egység védi a Nemzeti Atomenergia-ügynökség vezetőjét
Rendőri védelmet kapott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője.
A perzsa állam azzal vádolja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy bár nem voltak bizonyítékai arra, hogy Irán atombombát gyárt, segített Izraelnek és az USA-nak az iráni nukleáris létesítményeket célzó légicsapásokban.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője különleges rendőri védelmet kap Ausztriától egy meg nem nevezett fenyegetést követően - közölte szerdán a bécsi székhelyű szervezet. Rafael Grossi az osztrák rendőrség Cobra-egységének védelmét élvezi.
Az osztrák belügyminisztérium alá tartozó elit alakulat elsősorban terrorellenes műveletekkel, túszmentéssel és tömeges lövöldözésekre adott válaszlépésekkel foglalkozik. Emellett személyvédelemmel és az osztrák külképviseletek biztosításával is foglalkozik. Ausztriában a Cobra ügynökei védik az államfőt és a kancellárt, az amerikai és az izraeli nagykövetet is.
"Megerősíthetjük, hogy Ausztria Cobra-egységet biztosított, de azt nem tudjuk megerősíteni, hogy honnan érkezett a konkrét fenyegetés" - mondta Fredrik Dahl, a NAÜ szóvivője.
Grossi fokozott védelmét az iráni atomprogram körüli újabb feszültségek indokolhatják. Egyrészt a hétvégén, egészen pontosan augusztus 31-én lejár az a határidő, amelyet a NAÜ adott az iráni vezetésnek, hogy tegye ellenőrizhetővé atomlétesítményeit. Ugyanakkor Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy készen áll úgynevezett "visszacsapó" szankciók bevezetésére Iránnak szemben, amennyiben Teherán nemet mond a NAÜ felszólítására.
A júniusi 12 napos iráni-izraeli konfliktust követően továbbra is kérdés, hogy mi a helyzet Irán magasan dúsított uránkészletével, amit állítólag biztonságba helyeztek még az amerikai légicsapások melőtt. Ami a mennyiségét illeti, elegendő lehet több atombombához, ha Teherán úgy dönt, hogy megépíti azokat.
Irán azonban fenntartja, hogy atomprogramja kizárólag békés polgári célokat szolgál.
Izrael júniusban megtámadta Iránt, miután a NAÜ kormányzótanácsa megszavazta Teherán elmarasztalását az ügynökséggel való együttműködés megtagadása miatt. Ilyen elmarasztaló határozatot húsz éve nem hozott a szervezet vezető testülete.
Irán azzal vádolta a NAÜ-t, hogy bizonyíték nélkül segített Izraelnek, majd később az Egyesült Államoknak a nukleáris létesítményeit célzó légicsapásokban. Magas rangú iráni tisztviselők és az iráni média Grossi letartóztatására és bíróság elé állítására szólított fel, amennyiben beteszi a lábát Iránba.
A NAÜ állítólag megfigyeli a buseri üzemanyag-utántöltést
Szerdán Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az állami IRNA hírügynökség jelentése szerint azt mondta, hogy a NAÜ ellenőrei a buseri atomerőműben tartózkodnak, hogy megfigyeljék a létesítményben zajló üzemanyagcserét. A NAÜ nem igazolta vissza ezt.
A hírügynökség jelentése szerint Aragcsi ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez nem jelent áttörést Irán és a NAÜ kapcsolatában, vagyis más létesítményekbe továbbra sem engedik be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakembereit.
Az iráni törvényhozás is intézkedett erről, amikor megtiltotta a kormánynak, hogy együttműködjön a NAÜ-vel addig, amíg az ügynökség nem nyújt biztonsági garanciákat az Izraellel kirobbant fegyveres konfiktus miatt megváltozott helyzetben.
