Az elmúlt néhány hét során Brazília vált a világ második legsúlyosabban fertőzött országává, már közel 350 000 beteget regisztráltak, és a koronavírus egyelőre megállíthatatlannak tűnik az egyik legnagyobb dél-amerikai országban.

Természetesen a koronavírus származásra, etnikumra, vallásra, politikai nézetre és jóformán semmire nincsen tekintettel, bárki a fertőzöttjévé és az áldozatává válhat a járványnak, ám az említett kisebbségek eltérő társadalmi viszonyai sajnálatosan előrejelzik, mennyire kitettek a vírus pusztításának.

Brazíliában is ugyanúgy megfigyelhető ez a jelenség, elég csak a favelák lakóira gondolni, akik brazil viszonylatban a társadalom legmélyebb nyomorában élő rétegei. Mellettük viszont egy új, Articulation of Indigenous Peoples of Brazil (APIB) által készített tanulmány kimutatása alapján az ország őslakosai is különösen kilátástalan helyzetben vannak.

Az APIB szerint az őslakosokra vonatkozó halálozási ráta sokkal magasabb, mint amit a brazil többségi társadalom tagjai esetén láthatunk. A számok nyelvére lefordítva, eddig 980 COVID-19 fertőzést regisztráltak az őslakosok körében, melyek közül 125 ember vesztette életét. Ez 12.6%-os halálozási rátát jelent, ami kétszer akkora, mint a 6.4%-os országos átlag.

Általános problémát jelent, hogy az őslakosok rendkívül kiszolgáltatottak a rendszernek, azok sincsenek biztonságban, akik oktatás vagy munkalehetőség reményében nagyobb, városiasabb környékekre költöztek, mivel rendre olyan városrészeken élnek, amelyek jelentősen leszakadtak a fejlettebb régióktól, ebből kifolyólag kevesebb a lehetőségük egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni.

Eközben azok az őslakosok, akik az ország elszigeteltebb részeiben – akár rezervátumokban – élnek, még az alapvető egészségügyi ellátás sem biztosított, és akár kimerítő távolságokat kellene utazniuk annak érdekében, hogy egy kórházat fel tudjanak keresni. Így történhetett meg, hogy egy 15 éves fiú, az Amazonas szívében található eldugott faluból életét vesztette a koronavírus következtében.

Dinaman Tuxa, az APIB egyik vezető koordinátora és az őslakos Tuxa közösség egyik tagja szerint ez hosszú évek társadalmi szintű hanyagságának az eredménye, amit a koronavírus most kímélet nélkül kihasznál. „Az alapvető infrastruktúra is hiányzik, körülbelül négy és fél órányi autóútra van az első intenzív osztály a közösségtől” – hívta fel a figyelmet Dinaman.

Ha a közegészségügyi probléma nem lenne elég, számos őslakosok jogaiért küzdő aktivista szerint komoly veszélyben van a földjeik és a közösségeik sorsa is, mivel Jair Bolsonaro elnökké választása óta vészesen elterjedt az illegális bányászat és fakitermelés, ami elsődlegesen az őslakosok földjeit érinti.

Mivel messze vannak a kórházaktól, és az esetek döntő többségében az alapvető infrastruktúra is hiányzik a közösségeikben, súlyos egészségügyi válság alakulhat ki az őslakosok körében, ami csak tetőzné Brazília már meglévő problémáit. A társadalmi viszonyok miatt azonban az a szomorú helyzet, hogy az ő segélykiáltásuk az egyik leghalkabb, így nem tudni, meg tudják-e fékezni a járványt a közösségeikben.

• koronavírus
• járvány
• Brazília
• őslakosok