MENÜ
2022. november 29.
Taksony
Az okosfarm alkotója

Az okosfarm alkotója

forbes.hu

A magyar, aki felépítette Európa legnagyobb okosfarmját.

Minden nap szüretnap a Smartkas okosüvegházaiban és beltéri farmjain, ahol teljesen automatizált környezetben növekednek az eprek, saláták, fűszerek, de akár a vanília vagy a wasabi is. Mészáros Dávid Hollandiából építette fel a céget, ami ma már Angliában, Brazíliában, Romániában és Magyarországon is építkezik, és egy rendhagyó üzleti modellt követ.

A Smartkas megújuló energiát használó okosüvegházakat, beltéri farmokat tervez és épít. A Hollandiában bejegyzett és onnan irányított cég képes arra, hogy teljesen automatizált, mesterséges intelligencia irányította környezetben az év minden hónapjában termelni tudjon zöldségeket és gyümölcsöket kis területen, nagy mennyiségben. Jelenleg négy aktív farmjuk van, kettő Hollandiában, egy Angliában, egy pedig Brazíliában, de összesen tizenhárom projektet fejlesztenek. Alapítója, Mészáros Dávid két éve szerepelt anyalapunk, az amerikai Forbes 30 sikeres fiatal 30 alatt európai listáján, ahol már akkor azt írták róla, hogy a technológiájáért sorban állnak a Közel-Kelettől Európáig. Dávid azóta ezen sor mentén halad, és sorra üti nyélbe az üzleteket.

Légkondi a Szaharában

Dávid jogi mesterszakos tanulmányaira költözött ki Hollandiába, aztán már nem költözött haza, hanem hamarosan európai uniós mezőgazdasági és okosváros-projektekkel kezdett foglalkozni. Nyolc év és úgy negyven sikeres projekt után felébredt benne a vállalkozói szellem, kimazsolázta a legjobb mérnököket, marketingeseket és pénzügyeseket a csapatból, és meggyőzte őket, hogy ezentúl saját bizniszt építsenek.

Persze az üzleti-diplomáciai kapcsolatai megmaradtak, és azt is tudta, hogy egy mezőgazdasági startupnak bőven van piaca, ha elég komolyan veszi a technológiáját.

„Lett egy olyan referencialistám, amivel már nem a kopasz magyar vagyok valami sci-fi megoldással, hanem sikerre vittem komplex projekteket, nem üres kézzel kellett győzködnöm az embereket” – mondja Dávid arról, hogyan tudta hasznosítani a projektmenedzseri ideje alatt összegyűjtött kapcsolatokat. Ilyen referencia volt például egy kültéri levegőbuborék Dohában, ahol a 40 fokos perzselő hőség ellenére 19-20 fokban tudtak vásárolni a sejkek, míg felettük 1 méterrel ugyanúgy tombolt a forróság. De dolgozott Thaiföldön, Kínában és Európában is.

Mindennap szüretelnek

A Smartkas vertikális farmjaiban és okosüvegházaiban közös, hogy teljesen kontrollált körülmények között, hidropóniás rendszerben, mesterséges intelligencia alapú monitorozással nevelnek olyan terményeket, amiket az adott ország nélkülük csak importtal tudna beszerezni. Ilyen az eper és más bogyósok, a paradicsom, a paprika, salátafélék, mikrozöldek, gyógynövények, de a vanília, a wasabi, a sáfrány vagy a komló is. Technológiai szempontból nincs korlátja annak, hogy mit termelnek a Smartkas-farmokon. Krumplit, kukoricát, répát, hagymát és hasonló alapterményeket azonban nincs értelme ilyen körülmények között termelni, ezeknek sokkal kifizetődöbb a nyílt föld. Növekedési ciklusuk a terménytől függően 25-50-szer gyorsabb, mint egy sima üvegházé, a teljesen kontrollált körülmények miatt januártól decemberig tart a termékeny időszak és nem használnak semmilyen permetszert.

Salátáknál kéthetente van szüret, gyümölcsöknél 25-28 naponta, de a szegmentált betakarítási ciklus miatt igazából mindennap szüretelnek.

Fontos körülmény azonban, hogy a Smartkas nem a technológiájával üzletel, hanem minden Smartkas-farmot ők építenek fel és üzemeltetnek a nulláról. A projektekbe maximum társtulajdonosként, befektetőként csatlakoznak kormányok, önkormányzatok, magánszemélyek, nem egyszer királyi családok 10-30 százalék körüli tulajdonrésszel.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a túlközpontosított működés nem segít a cég a skálázhatóságán, azonban Dávid szerint ez más tényezőn múlik. „Tudjuk, hogy egy kesztyűméret nem minden kézre jó, tehát minden egyes országban arra a gazdaságra szabott megoldásokat alkalmazunk” – mondja. Ez azt jelenti, hogy ahol az igény és a pénzügyi környezet megengedi, ott high-tech farmokat üzemeltetnek nagy területen (ilyen például Amszterdam vagy Anglia), ahol azonban nincs akkora felvásárlóerő, oda csak egy kevésbé szofisztikált, kisebb farm épül.

Már az egyszerűbb farmoknál is jelentős az innováció, hidropóniás rendszer, vegyszermentesség, csak mondjuk nem mesterséges intelligencia szabályozza a fényviszonyokat, hanem emberek. Ahol minden emberi kéz nélkül történik, ott mesterséges fénnyel, páratartalommal, vegyszerrecepttel termelnek, és a szüretet is gépek végzik.

Robotikával és a mesterséges intelligencival emellett külön „recepteket” követnek és finomhangolnak fényre, vízre, tápanyagokra, szén-dioxidra növenyenként.

Főhadiszállásuk az amszterdami repülőtéren van, ahol a világ legnagyobb, tízemeletes, teljesen automatizált vertikális farmját építették fel hatezer négyzetméteren, most októberben lesz az átadása. Teljes kapacitáson évente ezer tonna növény fog itt megteremni, amit aztán szupermarketekkel kötött szerződésekkel tudnak értékesíteni. A Smartkas azonban nem kizárólag B2B üzlet, Dávid inkább B2G, azaz business to government üzletként definiálja magukat. Kapcsolati tőkéje is ebben van, és úgy látja a cégnek ideálisabb partner egy-egy mezőgazdasági tárca a pályázatok és a biztos háttér miatt.

Ez a legnagyobb, amszterdami farmjuk 25-30 millió euróba került, míg egy kisebb és kezdetlegesebb másfél-kétmillió euróba. Igen nagy erőforrásigénnyel dolgozik tehát a Smartkas, amit intézményi befektetőkkel, banki hitelből és kötvénykibocsátásból finanszíroznak, kockázati tőke nincs a cégben. 2020-as indulásukkor Dávid 2,5 millió eurót rakott bele a saját pénzéből, 2021 tavaszán már 25 millió eurónyi zöld kötvényt bocsátottak ki a frankfurti tőzsdén, amit dedikáltan az amszterdami szuperfarmra fordítottak.

Már Dávid alaptőkéje és a kötvénykibocsátás közben is voltak leütött projektjeik, az első évben másfél-kétmillió euró bevételt termelt a Smartkas.

2022 elején újabb kör kötvénykibocsátásba kezdtek: egészen 500 millió dollárnyi forrást vonhatnak be bizonyos feltételek betartásával, de ez a kör már a hosszú távú építkezést készíti elő. Az utóbbi egy év likviditása pedig olyan jól alakult, hogy a most felépülő európai Smartkas-farmokat teljesen önerőből húzták fel, nem szállt be melléjük társtulajdonos.

Budapesten is elindultak

Brazíliai farmjukhoz sok segítséget kaptak a holland kormánytól, Dávid felkereste a hollandiai brazil nagykövetséget, és a mezőgazdasági attasé közbenjárásával több hét egyeztetés után felajánlottak a Smartkasnak 77 hektár földet Belo Horizonte, Sao Paolo és Rio de Janeiro határán, itt termelődik Brazília GDP-jének 60 százaléka, a három városban összesen közel 20 millió ember él. A 77 hektárból 20 hektáron okosüvegházak lesznek, a fennmaradó részen pedig esővíztározó, napkollektor, logisztikai raktár és kutatás-fejlesztési területek épülnek.

Dávid is tiszteletét tette Brazíliában, találkozott a mostanában főleg szélsőjobboldai megnyilvánulásairól ismert Jair Bolsonaro elnökkel is. Azt mondja, a Smartkas alapelv szerint nem politizál, nem is engedheti meg magának, hiszen gyakran üzletel állami szereplőkkel.

„Mi csak arról szeretnénk meggyőzni Bolsonarót, hogy a mi technológiánkkal egy hektáron meg tudja termelni azt, amit nélkülünk csak száz hektár esőerdő kiirtásával tudna megtermelni. Nem vagyunk Bolsonaro-pártiak” – mondja Dávid.

Brazília mellett most már Budapesten is van Smartkas, 12 mérnökkel nyitottak irodát a Lehel téri Green House-ban. Ez lesz a központi irodája a közép- és kelet-európai operációjuknak is. Erdélyben 20 ezer négyzetméteres csarnokban építenek vertikális farmot a Gyergyói-medencében, itt egy erdélyi családdal léptek partnerségre. Magyarországon és a környező országokban öt futó projektjük van, ahol a közeljövőben szeretnék elindítani a termelést. Ide nem a legszofisztikáltabb farmokat fogják építeni, mert nem érné meg, vertikális farmok helyett üvegházak lesznek, benne bogyós gyümölcsök, salátafélék, fűszernövények és komló, aminek a nagy sörgyárak és a fejlett kisüzemisör-gyártás miatt meglepően nagy a felvevőpiaca Magyarországon.

Dávid önbevallása szerint is munkamániás, szerinte a jó kapcsolatok felkutatása és ápolása mellett főleg ennek köszönhető, hogy ilyen gyorsan terjed a hírük külföldön. „Ha megnyílik egy farmunk, nem állunk meg vállveregetve, ünnepelve kipihenni a munkát, hanem kezet fogunk, és megyünk tovább a következőre. Erre lehet építeni.”