Ahol tudnak, és ahol nincs pénz vásárolni
Idén már a 29. helyen állunk az európai összehasonlításban.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő erőteljes, 24%-os emelkedéssel 10 834 euróra nőtt, ami az európai átlag 61 százalékának felel meg – írja közleményében a GfK. A szervezet szerint ezzel idén már a 29. helyen állunk az európai összehasonlításban.
2023-ban az európaiaknak összesen mintegy 12,1 ezermilliárd euró áll majd rendelkezésükre, ez egy főre vetítve 17 688 eurós átlagos vásárlóerőnek felel meg, ami 5,8 százalékos nominális növekedést jelent az előző évi értékhez képest. A ténylegesen elkölthető összegek azonban országonként nagyon eltérőek, és 2023-ban még a korábbiaknál is sokkal jobban befolyásolja az infláció – hívják fel a figyelmet.
A korábbi évekhez hasonlóan 2023-ban is Liechtenstein áll a vásárlóerő rangsor első helyén, méghozzá egyértelmű előnnyel. A liechtensteini lakosság egy főre jutó vásárlóereje 68 843 euró, ami majdnem 3,9-szerese az európai átlagnak. A második helyen Svájc, a harmadikon Luxemburg következik. Míg a svájciak egy főre jutó vásárlóereje 49 592 euróval 2,8- szorosa az európai átlagnak, addig a luxemburgiak egy főre jutó nettó rendelkezésre álló jövedelme 40 931 euró. Ez több mint 2,3-szorosa az európai átlagnak – írják.
A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 47 százalékkal az európai átlag felett van. Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország áll, amelynek egy főre jutó vásárlóereje az átlag alatt van - köztük Spanyolország, amely 16 449 euró/fő értékkel valamivel az európai átlag alatt van. A korábbi évekhez hasonlóan Ukrajna a sereghajtó. Az ott élők mindössze 2478 euróval rendelkeznek egy főre vetítve, ami pontosan 14 százaléka az európai átlagnak.
Forrás: GfK.
Az európai országok idén is jelentős, átlagosan közel 6 százalékos vásárlóerő-növekedést könyvelhetnek el, ami azonban nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni a még mindig magas inflációt – kommentálta Tim Weber, a GfK geomarketing-szakértője. Hozzátette: a 42 ország közöt megfigyelhető egy pozitív tendencia, annak ellenére, hogy a költési potenciál tekintetében még mindig nagyon nagyok a különbségek, a vásárlóerő szakadék némileg csökkent.
Európai összehasonlításban Magyarország a 42 vizsgált ország közül a 29. helyen áll, és ezzel egy helyet tudott javítani az előző évhez képest. Az egy főre jutó 10 834 eurós átlagos vásárlóerővel a magyarok alig 39 százalékkal maradnak el az európai átlagtól.
A 20 magyar megye (19 megye és Budapest) szintjén nem sok változás történt az előző évhez képest. A top 10-ben csak Tolna és Vas cserélt helyet a hatodik és hetedik helyen. Az összes többi megye meg tudta védeni pozícióját. A korábbi évekhez hasonlóan a főváros, Budapest egyértelmű fölénnyel az első helyen áll. Az egy főre jutó 14 020 eurós költési potenciállal a fővárosiak több mint 29 százalékkal az országos átlag felett vannak, és kis híján elérik az európai átlag 80%-át.
Forrás: GfK.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a 20 megyéből 2023-ban is csak ötben lett átlagon felüli a vásárlóerő. Ezek mindegyike vagy a fővárosban vagy Budapest környékén, vagy a szomszédos Ausztria határánál található. Az egy főre jutó 10 899 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém áll a legközelebb az országos átlaghoz, és 0,6 százalékkal van felette.
Ezzel szemben a magyarországi megyék háromnegyedében átlag alatti a vásárlóerő. A sereghajtó, akárcsak a korábbi években, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 8 475 euró, ami csaknem 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Magyarországon a vásárlóerő erőteljes 24 százalékos növekedést produkált. Ez több tényező között elsősorban a bérek növekedésének volt köszönhető, azonban a magas infláció a növekmény nagy részét zárójelbe teszi – nyilatkozta Kui János, a GfK magyarországi geomarketing szakértője.
Mi is ez pontosan?
A GfK vásárlóerő a nominális rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az értékek nincsenek inflációval kiigazítva. A jövedelemadó-statisztikából származó adatokon kívül a számítás a transzferfizetések kiszámítására vonatkozó statisztikákon, valamint a gazdasági intézetek előrejelzési értékein alapul.
