MENÜ
2024. árpilis 20.
Tivadar
A „pandaölelgető

A „pandaölelgető" mindent megtett az elnöki székért

444.hu

Kipakolt Trump volt tanácsadója, és dermesztő dolgokat állít az elnökről.

John R. Bolton, Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója könyvet írt a Fehér Házban töltött napjairól, a néhány nap múlva megjelenő kötetből részlet jelent meg a Wall Street Journalben, a könyvről pedig kritikát írt a New York Times és a Washington Post is. A cikkek alapján Bolton olyan dolgokat állít Trumpról, melyek egy vígjátékban nagyon viccesek lennének, de ha ez a valóság, akkor az igazán vérfagyasztó. Bolton többek közt ezeket állítja az Egyesült Államok elnökéről:

  • Kínát kérte, hogy segítsenek az újraválasztásában;
  • ha a demokraták nem fixálódtak volna ennyire Ukrajnára, máshogy is végződhetett volna az ellene indított impeachment;
  • egyetért azzal, hogy Kína koncentrációs táborokba zárja az ujgurokat;
  • azt hiszi, hogy 15 éve volt a Tienanmen téri vérengzés, de még így is azt gondolja, túl rég volt ahhoz, hogy foglalkozzanak vele;
  • egyszer azt mondta, kúl lenne megszállni Venezuelát;
  • máskor meg megkérdezte, Finnország Oroszországhoz tartozik-e.

A Wall Street Journalban megjelent könyvrészlet főleg az elnök Kínával ápolt kapcsolatáról szól, és minden egyes bekezdése roppant nyugtalanító. Bolton azt állítja, Trump egyáltalán nem foglalkozott a veszéllyel, amelyet Kína jelent, hanem csak eszközt látott benne, ami segíthet neki az újraválasztásában. Bár valamennyire felfogja az egyre növekvő aggodalmat, amellyel az Egyesült Államok Kína növekedését figyeli, de nem segít rajta, hogy olyan tanácsadókkal veszi körül magát, akiket a szerző csak „pandaölelgetőkként” emleget.

Bolton azt írja, mielőtt Trump személyesen találkozott Hszi Csin-pinggel a 2018-as, Buenos Aires-i G-20-csúcstalálkozón, az egész stábja előre rettegett attól, miket fog mondani a kínai vezetőnek. Mint kiderült, joggal. Bolton szerint Trump borzasztóan várta a találkozót, úgy képzelte, most a két nagy ember megköti a nagy egyezséget, kihagyva belőle az európaiakat. A tárgyalás sikerét azonban nem segítette, hogy Trump azonnal bedőlt a neki hízelgő Hszi Csin-pingnek, aki őt csodálatosnak nevezte, és azt mondta, reméli, még hat évig dolgozhat együtt vele. Trump azt felelte, hogy az emberek úgy gondolják, a kedvéért meg kéne változtatni az alkotmányt, amely szerint Amerikában az elnök csak két ciklust tölthet be. Erre Hszi azzal válaszolt, hogy szerinte amúgy is túl sok választást tartanak az Egyesült Államokban, amire Trump csak bólogatott.

Ennél sokkal súlyosabb, amikor Bolton leírja, hogyan próbálta Trump a kereskedelmi tárgyalásokat a saját hasznára fordítani. Azt írja, azt kérte Hszi Csin-pingtől, hogy vásároljanak több agrárterméket Amerikától, hogy ezzel segítsék a győzelmét a mezőgazdaságból élő államokban. 

Egy másik alkalommal, a tavalyi, osakai G-20-on Hszi azt mondta neki, hogy bizonyos amerikai politikusok új hidegháborút indítanának Kína ellen. Trump alapnak vette, hogy a demokratákra gondolt, és egyetértően azt mondta, hogy valóban, a demokraták soraiban nagy az ellenségeskedés. Aztán váratlanul az elnökválasztási kampányra terelte szót, és könyörgött Hszinek, hogy segítsen neki az újraválasztásában. Trump kesztyűs kézzel bánt a kínai telekommunikációs cégekkel , a Huawei-jel és a ZTE-vel is. Ezeket az amerikai titkosszolgálatok a kínai hírszerzés fedett cégeinek tartják, amelyek célja a nemzetközi kommunikációs csatornák ellenőrzése. Szankciókat is hoztak ellenük, de Trump 2019-ben felajánlotta, hogy leállíttatja a Huawei ellen indult eljárást, ha létrejön a kereskedelmi egyezmény – ami ugye az ő újraválasztását hivatott szolgálni.

Az emberi jogok eltiprása sem tudta kizökkenteni: amikor 2019 júniusában tüntetések kezdődtek Kína ellen Hongkongban, azt mondta, ki akar maradni az egészből, mert „nekünk is vannak emberijogi problémáink”. A Tienanmen téri vérengzés harmincadik évfordulóján nem volt hajlandó közleményt kiadni, mondván, „az már 15 éve volt”, és kit érdekel. Neki csak az számított, hogy meglegyen az egyezmény.
Az ujgurok helyzete sem zavarta. Bolton azt írja, a Fehér Ház 2018-as karácsonyi ünnepségén Trump megkérdezte tőle, miért kéne szankciókat kivetni Kínára az ujgurok helyzete miatt, később pedig, a tolmács elmondása szerint az oszakai találkozón azt mondta Hszinek, hogy folytatnia kéne a koncentrációs táborok építését, mert ez helyes dolog.

Bolton egyenesen azt állítja, hogy ez, és még számtalan más lépése miatt teljesen másként is végződhetett volna a Trump ellen indított impeachment eljárás. Szerinte a demokraták hibát követtek el, hogy csak Ukrajnára koncentráltak. Azt írja, Ukrajna megzsarolásán kívül is számtalan elfogadhatatlan döntéset hozott, olyan súlyosakat, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg legitimációját Amerika elnökeként. Szerinte ha sokkal szisztematikusabban vizsgálták volna a teljes külpolitikáját, az eljárás is másként végződhetett volna.

Bolton sok kínos, de nem éppen meglepő állítást tesz könyvében Trumpról. Azt írja, az elnök nem tudta, hogy Nagy-Britannia nukleáris hatalom, és egyszer megkérdezte, hogy Finnország Oroszország része-e. Sosem unt bele a szövetséges vezetők piszkálásába, és már jóval korábban elgondolkozott azon, hogy Amerika kiszálljon a NATO-ból, mint azt eddig tudni lehetett. Egyszer azt is mondta, hogy „kúl” lenne megtámadni Venezuelát. Bolton szerint néha úgy tűnt, Trump az általa imádott autokrata vezetőket utánozza.

Egyszer azt mondta az újságírókról, hogy ki kéne végezni őket.
Trump Bolton szerint Erdogannak is igyekezett kedvezni. 2018 májusában a török elnök azt írta neki, hogy az állami tulajdonban lévő Halkbank, amelynek tevékenységét az Igazságügyi Minisztérium vizsgálta, „ártatlan”. Mire Trump azt válaszolta, hogy az ügyészek Obama emberei, de majd megoldja a problémát, amikor a saját embereit ülteti a helyükre.

Bolton szerint Trumpot sokszor a saját emberei is kigúnyolják a háta mögött. Erre fel is hozott egy példát, azt írja, amikor 2018-ban Kim Dzsongunnal találkozott, Mike Pompeo egy papírt csúsztatott a kezébe, amelyre azt írta: „annyira segget csinál a szájából”.

Bolton 2019 szeptemberéig volt Trump tanácsadója, összesen 17 hónapot töltött hivatalában. Ő azt állította, felmondott, Trump azt mondja, ő rúgta ki.
A szoba, amelyben a dolog történt: Egy fehér házi emlékirat című könyv eredetileg márciusban jelent volna meg, de Trump kormánya perrel fenyegetőzött, így kétszer is elhalasztották a kiadását. A mostani tervek szerint június 23-án jelenik meg, de Trumpék már be is perelték Boltont, mert szerintük a könyv titkos információkat tartalmaz, és a szerző ezzel megsérti a kormánnyal 2018-ban kötött titoktartási megállapodását.

Trump szokás szerint Twitterén reagált a könyvben tett állításokra, vagyis inkább Bolton személyére. A szerzőt Flúgos John Boltonnak nevezi, és állítja, csupa jót mondott róla, míg ki nem rúgta.