Öt évvel később kell csak megkezdeni a paksi atomerőmű bővítésére felvett orosz hitel törlesztését, viszont a futamidő is ugyanennyivel rövidül – vette észre a RIA Novosztyi orosz hírügynökség cikkét a Népszava. Az eredeti szerződés szerint akkor kezdte volna meg Magyarország a törlesztést, amikor elindul az első reaktorblokk.

Ezt legkésőbb 2026 márciusára datálták, és ez a határidő csúszik a szerződés módosításával 2031 márciusára. A visszafizetés határidejét ugyanakkor nem tolták ki, az marad 21 helyett csak 16 év, és a jelenlegi pénzpiaci kamatszint többszörösére rúgó kamatok is változatlanok (évi 3,95-4,95 százalék), amit a RIA Novosztyi orosz sikerként említ. A Népszava cikke szerint a hitelt tovább drágítja, hogy 2014 óta több mint 15 százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest, azaz ennyit drágult a beruházás, mielőtt egyáltalán elkezdődött volna.

Az 1980-as évek óta üzemelő paksi atomerőmű blokkjait fokozatosan le kell állítani. Ez az erőmű fedezi a hazai áramtermelés közel 40 százalékát, a kormány szerint két új blokkal pótolható lesz a kiesés, így a jövőben is az erőmű adhatja majd a hazai áramszükséglet meghatározó részét.

A kormány nem nyílt tenderen választotta ki a beruházót, Orbán Viktor 2014 elején elutazott Moszkvába, és közölte: a biznisz az orosz Roszatomé. A költségek fedezésére a magyar állam 10 milliárd eurós, azaz mai árfolyamon számolva több mint 3500 milliárd forintos hitelt vesz fel az oroszoktól.

A bővítési tervet nagy ellenzéki és környezetvédelmi ellenkezés kísérte, a paksi szerződéseket 30 évre titkosították. Gazdasági szempontból közel sem biztos, hogy kifizetődő lesz a projekt, több, egymásnak ellentmondó elemzés készült a beruházásról. A megújuló energiatermelés felfutása miatt egyébként az ebből származó áram ára szinte folyamatosan csökken. A jelenlegi erőműblokkok meghosszabbított üzemidejének további meghosszabbítását nem vizsgálja lehetőségként a kormány, holott szakmai berkekben felmerült már ez a kérdés is.

 

• Paks II
• beruházás
• atomerőmű
• hitel