Hárommilliárd eurós német óriásberuházás jön Magyarországra, a múlt héten aláírt szándéknyilatkozat alapján Pakson akarnak mesterségesintelligencia-adatközpont létesíteni - két éven belüli, 2027-es üzemkezdéssel.

A beruházás, ha megvalósul, Palkovics László szerint is óriási energiaigénnyel jár majd - erről az újabban mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosként tevékenykedő korábbi miniszter a kormányközeli Economxnak adott interjújában beszélt.

„Ez egy óriási energiafogyasztó lenne, körülbelül 100-120 megawattot [fogyasztana] . Hogy ezt érzékeltessem: ez egy egész paksi reaktorblokk teljesítménye. Nem véletlenül gondolkodnak Paks környékén a telephelyről” - mondta Palkovics (ez tévedés, egy paksi reaktorblokk teljesítménye 500 MW körül van). A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy ez egy magánberuházás, és még csak szándéknyilatkozatról van szó.

A tervekről először egy héttel ezelőtt adtak hírt azzal, hogy (ezek szintén Palkovics László szavai) „egyedülálló technológiai és energetikai beruházás valósulhat meg” Pakson, amivel „Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik”.

A Paksi Adatközpont Campusz néven hirdetett beruházás magja egy „moduláris, hiperskálázható mesterségesintelligencia-adatközpont”, kombinálva egy 530 hektáros napelemparkkal és egy nagy kapacitású energiatároló rendszerrel.

A napelempark a maga nemében szintén a legnagyobb lenne Magyarországon.

Az adatközpont hulladékhőjét a tervek szerint „fenntartható módon fogják felhasználni a kapcsolódó mezőgazdasági műveletekhez”.

Ha a hárommilliárd eurós érték komoly, ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása: a bizonytalan jövőjű és költségű Paks II mellett csak a két futó kínai óriásberuházás, a CATL debreceni és a BYD szegedi gyára előzné meg.

Palkovics László mostani interjújában arra utalt, hogy a mesterséges intelligencia az új akkumulátor: Orbán Viktor személyes utasítására gyorsították fel a terület fejlesztését:

„Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg” – mondta Palkovics László, azt állítva, hogy 2030-ig, vagyis öt éven belül a mesterséges intelligencia 15 százalékkal fogja növelni a magyar GDP-t - illetve szerinte még ez az elfogadott nemzeti stratégiában szereplő szám is alulbecslés lesz.

Ehhez képest a 3 milliárd eurósra tervezett német óriásberuházást egyelőre nem hangsúlyozzák túl, a kormánybiztos is inkább a tudományos célú „Levente” szuperszámítógép projektről beszél, noha annak gazdasági jelentősége eltörpülne a paksi projekt mellett.

Amennyiben abból tényleg lesz valami. A Paksi Adatközpontról szóló szándéknyilatkozatot egy kvantumszámítógépekkel és mesterséges intelligenciával foglalkozó müncheni cég, a ParTec AG egy évek óta nulla árbevételű magyar céggel, a 3d Lézertechnika Zrt-vel együtt írta alá.

Utóbbinak Pályi Guido Gyula az ügyvezetője, aki számos zöldenergiás cégben van/volt benne, de ezek nagyságrendekkel kisebb pályán mozogtak - itt azonban egy 1200 milliárd forintos beruházásról van szó, aminek a jelentős része az infrastruktúra kiépítésére és bővítésére irányulna, ezt pedig elsősorban ők végeznék.

A legerősebb európai szuperszámítógépek fejlesztésében résztvevő ParTec hozzájuk képest nagypályás, de a 600 millió eurós 2024-es árbevételük nekik is csak az ötöde a tervezett magyarországi beruházásnak.

A mesterségesintelligencia-adatközpontok fejlesztése rohamléptekkel halad a világban, Mark Zuckerberg épp hétfőn jelentette be, hogy a Meta százmilliárd dolláros nagyságrendben tervez beruházni a területre, hogy ők építhessék ki a „szuperintelligenciához” szükséges számítási kapacitásokat. Az adatközpontok energiaigénye és környezetterhelése azonban óriási, néhány éven belül jelentős szeletet hasítanak majd ki a globális szén-dioxid-kibocsátásból.

A tervezett magyar beruházás kapcsán Palkovics László arra utalt, hogy ha a paksi adatközpont elindul, annak nagyon komoly energiaigénye lesz:

„A jó hír az, hogy ezt az energiát nem fosszilis forrásokból állítjuk elő, hanem atomenergiából és megújulókból. Ráadásul annak a rengeteg hőnek, ami termelődik, hasznát is lehet venni. (...) egy 120 megawattos gép hőjével már fél várost is lehetne fűteni. Vagy ahogy a befektetők tervezik: üvegházakat, mezőgazdasági létesítményeket" - mondta Palkovics László.

A szinte mindent az akkumulátoriparra tevő magyar gazdaságfejlesztést korábban számos bírálat érte amiatt, hogy kifejezetten energia- és vízigényes, nagy környezetterhelésű iparágat választott, miközben Magyarország már így is jelentős energiaimportőr. A mesterséges intelligenciára részben ugyanez elmondható - a bejelentett paksi projekt ugyanakkor jelentős részben a napenergiára alapulna.

• mesterséges intelligencia
• napelempark
• Paks