Véglegesen gyógyíthatóvá válhat a halálos kór?
Jelenleg világszerte közel 40 millió ember él HIV-fertőzéssel.
Áttörést értek el ausztrál kutatók a HIV kezelésében: új mRNS technológiával sikerült láthatóvá tenni a fehérvérsejtekben rejtőző vírust, ami közelebb vihet a betegség végleges gyógyításához - jelentette a The Guardian.
A Peter Doherty Fertőzés- és Immunitáskutató Intézet melbourne-i kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amely képes előcsalogatni a HIV-vírust a fehérvérsejtekből, ahol eddig sem az immunrendszer, sem a gyógyszerek nem tudták elérni.
A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmányuk szerint ez az áttörés az mRNS technológián alapul, amely a Covid-19 járvány idején vált széles körben ismertté.
A kutatók egy speciális, apró zsírbuborékba (lipid nanorészecskébe) csomagolt mRNS-t juttattak be azokba a fehérvérsejtekbe, ahol a HIV rejtőzik. Az mRNS ezután arra utasítja a sejteket, hogy fedjék fel a vírust, ami korábban lehetetlennek tűnt, mivel ezek a sejtek általában nem veszik fel a hagyományos lipid nanorészecskéket.
Egy új típusú nanorészecskét fejlesztettünk ki, az LNP X-et, amelyet ezek a sejtek elfogadnak. Reményeink szerint ez az új nanorészecske-tervezés új utat nyithat a HIV gyógyítása felé - nyilatkozta Dr. Paula Cevaal, a Doherty Intézet kutatója és a tanulmány társszerzője.
A laboratóriumi eredmények annyira meggyőzőek voltak, hogy a kutatócsapat először alig hitte el őket.
Elküldtük a kollégánkat, hogy ismételje meg a kísérletet, és a következő héten ugyanilyen jó eredményekkel tért vissza. Azóta már sokszor megismételtük, és mindig működött - mondta Cevaal.
Jelenleg világszerte közel 40 millió ember él HIV-fertőzéssel, akiknek egész életükben gyógyszereket kell szedniük a vírus elnyomására.
Az ENSZ adatai szerint 2023-ban percenként egy ember halt meg HIV/AIDS következtében.
A kutatás egyelőre laboratóriumi körülmények között, HIV-betegektől származó sejteken zajlott. A technológia terápiás alkalmazásáig még hosszú út vezet, állatkísérleteken és emberi biztonsági vizsgálatokon keresztül, ami évekig tarthat.
Dr. Michael Roche, a Melbourne-i Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a felfedezés a HIV-en túl más betegségek, például bizonyos rákfajták kezelésében is alkalmazható lehet, mivel a vizsgált fehérvérsejtek ezekben a betegségekben is szerepet játszanak.
Dr. Jonathan Stoye, a Francis Crick Intézet retrovirológusa szerint a melbourne-i csapat megközelítése jelentős előrelépésnek tűnik a vírus rejtekhelyéről történő előcsalogatására, de további vizsgálatokra lesz szükség annak meghatározására, hogyan lehet a vírust ezt követően elpusztítani.
:
