MENÜ
2024. február 25.
Mátyás
Védekezés a turistákkal szemben

Védekezés a turistákkal szemben

napi.hu / Csernik-Varga Adrienn

Magyarország nem keménykedik a turistákkal, pedig lehet, hogy nem ártana.

Miközben Európa-szerte korlátozásokat vezetnek be a turisták zajszennyezése, anyagi vagy egyéb károkozásai miatt, Magyarországon egyelőre nincsenek ilyen intézkedések. Pedig a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint nem ártana kicsit odalépni, főleg abban az esetekben, mikor nemzeti érték vagy a lakosok nyugalma sérül. Utóbbira példaként a fővárosi bulinegyedként ismertté vált területeket említette.

Egyre több turisztikai korlátozást vezetnek be nemzetközi szinten az elmúlt időszakban az egyes országok és városok vezetői. Ez annak fényében nem is csoda, hogy a károkozások száma nem csökkent varázsütésre, ahogy az értékük sem. Egy német turistacsoport például egy 150 éves szobrot döntött le egy észak-olaszországi villában.

Hasonló történetek persze Magyarországon is bőven akadnak – hívja fel a figyelmet a turisztikai szakértő.

A közterületet ért rongálások és anyagi károk már önmagukban is különösen bosszantóak, de sajnos előfordul, hogy a javítást követően már másnap újra tönkreteszik ezeket. Gyakran történik ez például a Margit hídon elhelyezett Szent Korona szobrok keresztjeivel, amelyeket az elmúlt években már számos alkalommal megrongáltak – nyilatkozta a Napi.hu-nak Rippert Bálint, a PwC könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalat turisztikai magyarországi szakértője.

Követendő példa a környéken is akad

Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy a középületek, közterületek megrongálása nem írható kizárólag a turisták kontójára. De természetesen ez más országokban is pontosan így van, például a Colosseum falát sem kizárólag a turisták firkálják rendszeresen össze. De Dubrovnikban sem csak a külföldiek esznek és isznak történelmi épületek lépcsőin üldögélve, mégis a nyaralókat intette a közelmúltban megfelelő viselkedésre a városvezetés.

Görögországban nemrégiben jelentették be, hogy a turisztikai szempontból egyik leglátogatottabb helyszínen, az Akropoliszon időbeosztásos rendszert vezetnek be. Korlátozzák emellett az Akropolisz napi látogatói számát, a maximumot 20 000 főre lőtték be. Azok pedig, akik eljutnak a műemlékhez, csak meghatározott ideig gyönyörködhetnek benne.
Amszterdam a sétahajókat tiltotta ki a legnagyobb kikötőiből. Ezek ugyanis egyszerre túl sok turisták öntöttek a városra, amely túlságosan nagy megterhelést jelentett infrastrukturális szempontból.

A francia kormány pedig kampányt indított azzal a céllal, hogy a jól ismert francia úti célok felől kevésbé látogatott területei felé terelje az országba érkező turistákat.
A szakértő szerint nem is kérdés, Magyarországon is szükség lenne hasonló lépésekre, a gazdasági érdek nem lehet indok ezeknek a halogatására.

Ez elsősorban nem „keménykedés” kérdése, hiszen az ország, város vagy akár csak pár utca hosszútávú fenntarthatóságának és értékének megőrzése a tét. Ha egy desztinációban a renitens turisták ellehetetlenítik a helyiek életét, akadályozzák a többi turista szórakozását vagy kikapcsolódását, ha az atrocitások híre elterjed és a desztináció ezáltal kevésbé lesz kedvelt és vonzó, ha nemzeti jelképeket rongálnak meg, akkor igenis be kell avatkozni szigorúbb szabályozással, de akár bírság bevezetésével is. A kérdés tehát nem az, hogy Magyarország megengedheti-e a szigorítást, hanem hogy milyen konkrét beavatkozásokat tesz, mekkora lesz a korlátozások mértéke, és azokat miként vezetik majd be – mondta Rippert Bálint.

A lebegő falu esete

Sok esetben nem is pénzösszegben kifejezhető kár keletkezik, hanem általánosságban a helyiek életét lehetetlenítik el a csúcsidőszakban állandóan és tömegesen jelen lévő turisták. Az Olaszország északi részén található festői Portofino is az araszoló vagy éppen ácsorgó, esetleg parkoló turisták blokádját unta meg. Éppen ezért egy áprilisban elfogadott városi rendelettel gondoskodtak arról, hogy júniustól októberig reggel 6 és este 6 óra között a Piazzetta és a Molo Umberto I móló közötti szakaszon tilos legyen bármilyen módon akadályozni a forgalmat.

Hasonló probléma alakult ki a sokszor csak lebegő falu néven emlegetett, Oroszlánytól hat kilométerre található Bokodi-tónál is. 2021-ben az Oroszlányi Horgász Egyesület (ORHE) kezdeményezte, hogy szorítsák keretek közé a turistaáradatot, amely a közösségi médiában megjelenő fotókat követően ellepte a horgásztó környékét.

A turisták sok esetben a magánszférát sem tisztelve bejárnak a stégekre fotózni – nyilatkozta két éve a 24.hu-nak Varju György, az ORHE akkori elnöke.

Az egyesület célja nem a tó kisajátítása volt, ahogy természetesen Dubrovnik, Portofino és Amszterdam sem szeretne elzárkózni a turistáktól. A Bokodi-tó esetében a fő motiváció inkább az volt, hogy megteremtsék a szükséges infrastrukturális hátteret: nyilvános illemhelyeket, szemétlerakó-helyeket, valamint hogy megszabják a határokat.

Az ORHE kéréseire információink szerint egészen eddig hivatalos megoldás nem született. Kihelyeztek mindenesetre több „üzemi terület” táblát is, hogy távol tartsák a magánterületektől a bámészkodókat. Ezen kívül a helyiek szerint részben magától is megoldódott a dilemma. Úgy tűnik, lecsengett a Bokodi-tó körüli felhajtás, a környéken élők és horgászók azt tapasztalják, sokkal kevesebben látogatnak már oda, mint egy-két évvel ezelőtt.

A bulibárók okozzák a legtöbb gondot

A szakértő szerint „Magyarországon még nem jellemző, hogy turizmust érintő korlátozó intézkedéseket vezettek volna be szélesebb körben, de körülbelül 2018-2019 óta folyamatosan téma a szakemberek között, hogy miként kezelje a város vagy egy-egy kerület az overtourism, azaz a túlturizmus által okozott konfliktusokat”.

Szerinte ennek a hiánynak a negatív hatásait leginkább Budapest belvárosa érzi meg, de elsősorban nem a külföldön jellemző tömeg miatt, hanem inkább a bulikultúra, vagy épp annak a hiánya folytán.

Felhívta a figyelmet, hogy óvatos próbálkozások már voltak ennek a problémának a rendezésére. A XIII. kerület képviselői testülete 2023. június végi ülésén fogadott el például egy határozatot a Dunán üzemeltetett „bulihajók” kikötésének korlátozására a folyó Margit híd és Árpád híd közötti szakaszán. Rippert Bálint azonban hangsúlyozta, „ebben az esetben a megszokottnál több érdek és szereplő áll szemben egymással, ami egy hosszú, vitás folyamatot eredményezhet, mire a korlátozást sikerül átültetni a gyakorlatba”.

Hozzátette, hasonló kezdeményezés volt a VI. kerület 2021 márciusában tett próbálkozása arra, hogy szigorítsa a rövidtávú lakáskiadásokra vonatkozó szabályokat egy rendelettel. Ez azonban szerinte a nemzetközi példák tükrében a legkevésbé sem tekinthető drasztikus intézkedésnek.

Úgy gondolom, a VI. és a VII. kerületek bizonyos részein, elsősorban a „bulinegyedként” ismertté vált területeken a közbiztonság fenntartására sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fordítani. Ez csökkenthetné a rongálások és károkozások számát, valamint a lakók is nagyobb biztonságban éreznék magukat, ami a nagyszámú turistaforgalom könnyebb elfogadásához vezethetne a lakosság részéről – mondta.

Erzsébetváros a rendőri jelenlétben látná a megoldást

A VII. kerületben éjfél után csak azok a vendéglátóhelyek tarthatnak nyitva, amelyek teljesítik a lakók és a vendéglátóhelyek képviselőivel közösen megalkotott kritériumrendszerben foglalt feltételeket – hívta fel a figyelmet Erzsébetváros polgármestere, Niedermüller Péter. Úgy látja, ennek köszönhetően a vendéglátóhelyeken belüli problémák jelentősen redukálódtak, azt azonban beismeri, hogy a közbiztonsággal kapcsolatban még vannak teendők.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy javítsuk Belső-Erzsébetváros közbiztonságát, de igazán hatékonyan a fokozott rendőri jelenlét tudná biztosítani a lakók és a szórakozni vágyók biztonságát és a nyugalmát – nyilatkozta a Napi.hu-nak Niedermüller Péter.

Rámutatott, az erzsébetvárosi önkormányzat megszavazott a 2023-as évre több mint 30 millió forint támogatást a kerületi rendőrök túlszolgálatának finanszírozására. Emellett szolgálati lakásokat is felajánlottak az ott dolgozó rendőröknek. „Ugyanakkor az önkormányzat nem tud több rendőrt küldeni az utcákra, arra csak a belügyminisztériumnak van felhatalmazása. Kértük Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy gondoskodjon arról, hogy legyen gyakrabban és rendszeresen nagyobb rendőrségi ellenőrzés Erzsébetvárosban, akár minden héten. A belügyminiszter válaszában azonban egyértelművé tette, hogy a razziák számát nem kívánja növelni” – mondta.

Hozzátette, a bulizókat a rendészeti járőrözések mellett figyelmeztető táblákkal is próbálják kordában tartani. A közeljövőben pedig az elavult kamerarendszer felújításával és további kamerák kihelyezésével szeretnék növelni a közbiztonságot.

Megkerestük a szakértő által szintén kiemelt Terézvárost is azzal a kérdéssel, hogy terveznek-e a közbiztonságot javító, turisták (vagy éppen hazai bulizók) zajcsökkentését és károkozását korlátozó intézkedéseket a közeljövőben. Kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

 Frissítés: Terézváros önkormányzata is reagált – „átlóg a probléma”

A cikk megjelenése után megérkezett a válasz Terézváros önkormányzatától is. A sajtóosztály szerint „a VI. kerületben szerencsére nincs bulinegyed. Való igaz, hogy sok turista megfordul a kerület vendéglátóhelyein, szálláshelyein, és az ilyen szempontból terheltebb Erzsébetvárosból »átlóg« a probléma, de Terézvárosban részben az Operának, az Andrássy útnak, a számos luxushotelnek köszönhetően inkább a kulturált turizmus jellemző”.
Tapasztalataik és a statisztikai mutatóik szerint a turisták jelenléte nincs kiemelkedő hatással a kerület közbiztonságára. Úgy látják, a bűncselekmények sem jellemzően a turisták vagy a turizmus miatt vannak.
„Ebben az évben egy olyan kiemelt esemény volt, melyhez kapcsolódóan kifejezetten turisták okoztak jelentős kárt a kerületnek: május 31-én az Európa-liga döntőjére érkezett szurkolók egy délután alatt tönkretették a frissen növényesített Liszt Ferenc teret. De ez éppen azért történt, mert a szervezők nem fordítottak kellő figyelmet a tömeg kezelésére.”
Hozzátették, nem a közbiztonság szempontjából okoz problémákat a turizmus, inkább a békés egymás mellett élés terén. Az airbnb szabályozásához azonban igazi mozgásteret nem biztosít az önkormányzatoknak a törvény, a rendelkezésükre álló eszközökkel mindenesetre megpróbálnak legalább azért tenni, hogy bejelentés és ellenőrzés nélkül senki se üzemeltethessen szálláshelyet.