MENÜ
2021. szeptember 21.
Máté, Mirella
Vécére szoktattak szarvasmarhákat, hogy kevesebb üvegházhatású gáz keletkezzen

Vécére szoktattak szarvasmarhákat, hogy kevesebb üvegházhatású gáz keletkezzen

noizz.hu

„Elég okosak és sok mindent megtanulhatnak.”

 

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztántartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását.

„Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak”
– mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett.

Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. „Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt.”

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a tizenegy borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket.
Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. „Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik.”

A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben, és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet.

Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, ám amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét.

Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet tíz-húsz százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – mondta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.