A bérek átláthatóságáról szóló irányelv a hivatalos kihirdetésével lép hatályba. A tagországoknak ezt követően legfeljebb három év áll rendelkezésükre, hogy nemzeti jogszabályaikat az új szabályok figyelembevételével kiigazítsák.

Az irányelv értelmében az uniós vállalatoknak meg kell osztaniuk egymással az információkat arról, hogy mennyit fizetnek a nőknek és a férfiaknak az egyenlő értékű munkáért, és lépéseket kell tenniük, ha a nemek közötti bérszakadék meghaladja az öt százalékot.

Az új irányelv rendelkezéseket tartalmaz a bérdiszkrimináció áldozatainak kártérítéséről, valamint a szabályokat megszegő munkáltatók büntetéséről, beleértve a bírságokat is.

Az új szabályok kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy akár az álláshirdetésben, akár az interjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állások kezdő fizetéséről vagy fizetési tartományáról. A munkáltatók a továbbiakban nem kérdezhetik az állásra jelentkezőket a korábbi fizetéseikről sem.

A munkába állást követően a munkavállalók jogosultak lesznek tájékoztatást kérni munkáltatóiktól az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalói kategóriák átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban.

És hozzáférhetnek majd a fizetés és a szakmai előmenetel meghatározásához használt feltételekhez, melyeknek objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.
A több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak évente jelentést kell tenniük az illetékes nemzeti hatóságnak a szervezetükön belüli nemek közötti bérszakadékról. A kisebb szervezetek – kezdetben a 150 alkalmazottat nem meghaladó foglalkoztatók – esetében háromévente lesz jelentéstételi kötelezettség.

Amennyiben a jelentés öt százalékot meghaladó bérszakadékot tár fel, amely objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható, a vállalatoknak a munkavállalók képviselőivel együttműködésben végzett közös bérértékelés formájában kell lépéseket tenniük.

Az új irányelv értelmében azok a munkavállalók, akik nemi alapú bérdiszkriminációt szenvedtek el, kártérítésben részesülhetnek, beleértve a hátralék és a kapcsolódó bónuszok vagy természetbeni kifizetések teljes megtérítését.

Míg a bérdiszkriminációs ügyekben a bizonyítási teher hagyományosan a munkavállalóra hárul, a jövőben a munkáltatón múlik annak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlő díjazásra és a bérek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályokat. A jogsértésekért kiszabott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és pénzbírságot is magukban foglalnak.

Az irányelv olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják  a megváltozott munkaképességű munkavállalók igényeinek figyelembevételét.

• bér
• fizetés
• Németország
• diszkrimináció