A végtelennek tűnő munkanapok órái összeadódnak, de a hét végén nem szoktuk számolni, hogy pontosan hány órát is dolgoztunk a héten. Most az Eurostat felméréséből azonban kiderült, hogy a magyar melósok jóval többet húzzák az igát, mint például a hollandok, svájciak. Ha azt is hozzávesszük, hogy Nyugat-Európában jóval magasabbak a bérek, mint itthon akkor a helyzet eléggé elkeserítő.

Országonként változó, hogy mennyit dolgoznak az emberek egy héten: míg az átlagos európai hetente 37 órát, addig egyes országokban mindössze 30-33 órát töltenek munkában az emberek. Az Eurostat felmérte, hogy pontosan mennyit dolgoztunk 2019-ben és 2020-ban, az adatok alapján pedig van okunk az irigységre.

A felmérésben a 15 évesnél idősebblakosságot vizsgálták, a válaszadók közül a legidősebbek a hetvenet taposták. Míg egyes országokban kecsegtető 30-33 órás munkahetek vannak, addig bizony a szomszédunkban 40 órás is lehet egy munkahét.

A hollandok dolgoznak a legkevesebbet, ők ugyanis 30-33 órát robotolnak egy héten. Svájc, Norvégia, Dánia, Németország és Olaszország egyes régióiban is rövidek a munkahetek a 30-33 órával. Az adatoból azonban az is kiderült, hogy Hollandiában rengetegen részmunkaidőben dolgoznak, a megkérdezettek 47,6 százaléka ilyen felállásban vállal munkát. Svájcban 39,4, Ausztriában 23,9 a Skandináv országokban, valamint Németországban a részmunkaidősek aránya pedig 20-25 százalék. Európa többi részén ez mindössze 10-20 százalék között mozog, ami nagyban kihatott az egy héten ledolgozott órákra.

A mostani kimutatás így csak a főállásúakra koncentrált, ami alapján rögtön emelkedik a munkaidő is. Szerbiában, Görögországban, Montenegróban és Törökországban a legrosszabb a helyzet, itt ugyanis akár 42 órát is ledolgoznak az emberek egy átlagos munkahéten.

Az európai átlag 37 órához képest mi magyarok kicsivel többet, mintegy 38-39 órát dolgozunk átlagosan. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nyugat-Európában jóval magasabbak a fizetések, mint itthon, akkor bizony van okunk az irigységre.

Itt robotolnak a legtöbbet

Nem csak az országok közötti eltéréseket figyelhetjük meg, hanem az egyes országokon belüli régiók eltérését is. Így kiderült, hogy a szomszédos Szerbiában a belgrádiak dolgoznak a legkevesebbet, és bizony a régiók közötti eltérések Magyarországon megjelennek.

2019-ben és 2020-ban is több, mint 39 órát robotoltunk hetente, ami meghaladja az uniós átlagot. A legszélesebb vizsgált korkategóriában, amelyben mindenki 15 éves kortól 64 éves korig beletartozott, közölük 2019-ben a Pest környékiek dolgoztak a legtöbbet, heti 40 órával. Ez 2020-ra kicsit mérséklődött, 39,7 százalékra, de még így is itt érték el a rekord munkaórákat. A Közép-Dunántúlon is sokat dolgoztak a magyarok, itt 2019-ben 39,8 órát dolgoztak, ami 2020-ra 39,5 lett.

A Dél- Dunántúliak dolgoztak a legkevesebbet, de ez is még több, mint az uniós átlag, itt ugyanis 2019-ben 39,1, 2020-ban pedig 39,3 órát dolgoztak a munkavállalók. Összességében elmondható, hogy a tavalyi évben kicsivel ugyan, de kevesebbet dolgoztunk, mint 2019-ben. Korosztályt tekintve a 20 és 64 éves kor közöttiek dolgoztak a legtöbbet, több, mint 39 órával.

Az eltérések nemek között is megjelennek, az adatok szerint a magyar férfiak többet dolgoztak, mint a nők. 2019-ben a Pest környékén élő férfiak 41 órát, a Közép-Dunántúlon pedig 40 órát melóztak egy héten. Ez 2020-ra változott, ők 39-40 órát dolgoztak, míg a Nyugat-Dunántúlon 2020-ban szintén 40 órát töltötek hetente a munkában a férfiak.

Kevesebbet dolgoznak a nők?

A nők ugyanezekben az időszakokban átlagosan 38-39 órát dolgoztak, ami még mindig jóval több ez európai átlaghoz képest, mégis magyar viszonylatban kevesebb, mint amennyit az ellenkező nem dolgozott. Arról, hogy a nők, azon belül is a gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága nem csak hazánkban, de az EU minden tagállamában alacsony korábban írtunk. Sőt, a statisztikák szerint mi a sor végén kullogunk. A 2 éven aluli gyermeket nevelő magyar anyák alig ötöde aktív a munkaerőpiacon, holott nagyobb szükség lenne a munkájukra, mint valaha, erről írtunk korábbi cikkünkben is.

A statisztikai hivatal Munkaerő-piaci esélyegyenlőség című táblázatból kiderül, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők aránya a 18-59 évesek körében a 2004-es 11,9 százalékról 2019-re 5,8 százalékra csökkent, az 15-64 éves egy évvel korábban nem foglalkoztatottak közül a foglalkoztatottakká válók aránya 9,3 százalékról 12,3 százalékra emelkedett. Ezen belül a gyermeket nem nevelő nők foglalkoztatási rátája 10 év alatt nagyjából 10 százalékponttal nőtt, 2019-ben közel 90 százalékuk volt foglalkoztatott.

Emellett a gyermekes anyák foglalkoztatása is emelkedett: az óvodás korú gyermeket nevelők közül 17 százalékkal dolgoztak többen. De hiába dolgozott a 3 év alattiakat nevelő nők 18 százaléka, ez azonban európai összehasonlításban még mindig kiugróan alacsony aránynak számít. Az EU 27 országa közül ezzel az eredménnyel a lista 23. helyén helyezkedik el hazánk. Magas azon nők aránya is, akik nem dolgoznak, és nem részesülnek juttatásban, arányuk 2019-ben 3,2 százalékot tett ki.

 

• munka
• munkanap
• munkaidő