Most is úgy van, hogy egy sor szakmunkát lehet szakképzettség nélkül, de szakfelügyelet mellett végezni, ami logikus, nem foghatja a létrát minden villanyszerelőnek egy másik szakképzett villanyszerelő. A kormány mindenesetre egy félreértésen alapuló közfelháborodás miatt inkább kihátrál egy jórészt technikai jellegű jogszabály-módosításból.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) arról döntött, hogy a szabályozott szakmák felülvizsgálatát azonnali hatállyal felfüggeszti – jelentette be a tárca. A közlemény szerint „a kormány, ahogy korábban, úgy most is a magyar vállalkozások oldalán áll”, a felülvizsgálatot pedig egyébként is csak „az Európai Unió által kiadott irányelv elvárásainak megfelelően kezdte meg”.

A kormány egy félreértelmezés miatt hátrált meg

A bejelentés előzménye, hogy a GFM közzétett egy rendelettervezetet, amely bizonyos szakmunkakörök betöltését, szaktevékenységek végzését képesítés nélkül is lehetővé tenné – erről a hvg.hu is beszámolt.

A rendelettervezet, illetve annak sajtóvisszhangja okozott némi félreértést, akadt, aki azt a következtetést vonta le, hogy ha a tervezetből rendelet lesz, akkor bárki szobafestőnek vagy villanyautó-szerelőnek állhat anélkül, hogy lenne szakirányú végzettsége vagy egyáltalán értene a dologhoz.

A jelek szerint a közfelháborodás elég nagy volt ahhoz, hogy a minisztérium meghátráljon – a beérkező javaslatok és visszajelzések miatt.

Logikus, és amúgy most is így van

A fenti – felháborodást keltő – értelmezés a szó szoros értelmében igaz, de fontos, hogy ilyen esetekben a tevékenység végzését szakmával, képesítéssel vagy végzettséggel rendelkező személynek kell biztosítania. Egyszerűen fogalmazva: igen, van egy sor szakmunka, amit bárki végezhet, mintegy segédként, betanított munkásként, ha van mellette valaki, aki rendelkezik előírt végzettséggel.

És ez nem ördögtől való, meglehetősen életszerűtlen lenne, ha csak képzett villanyszerelő tarthatná a létrát egy másik képzett villanyszerelőnek. Ahogy az is életszerűtlen, hogy egy autógyárban csak szakképesítéssel rendelkező villanyszerelők dolgozhassanak az elektromos autók összeszerelésén a szalag mellett.

Fontos továbbá, hogy alapvetően nincs szó újdonságról: azt, hogy mely szaktevékenységeket lehet csak végzettséggel végezni (és milyen végzettséggel) és melyeket lehet végzettség nélkül (felügyelet mellett) jelenleg egy 2021-es rendelet listázza.

A GFM rendelettervezete csak ezt a létező jogszabályt módosítaná.

A tervezet indoklása szerint „célja a képesítéshez kötött és a képesítéshez nem kötött, de szakmai felügyelet mellett végezhető gazdasági tevékenységek körének felülvizsgálata, melyet részben jogalkalmazási tapasztalatok, másrészt a jogszabály 2021-es hatályba lépése óta megjelent új szakképesítések megjelenése tett szükségessé.”

A módosítás a jelenleg 99 főtevékenységből álló lista néhány elemét módosítaná, illetve bővítené azt öt újabb tevékenységi körrel:

Feszültség alatti munkavégzés energetikai rendszerek akkumulátorain, és az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) 100. számú előírásának hatálya alá tartozó nagyfeszültségű elektromos hajtású, valamint hibrid hajtásláncú gépjárművek vontatási akkumulátorain és komponensein.
Villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivéve: feszültségmentesítés veszélyhelyzet esetén), feszültség alá helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 100. számú előírása szerinti nagyfeszültségű komponensek cseréje.
Épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festése, mázolása.
Az egészséges test és bőr kozmetikai célú kiegészítő kezelése (sminktetoválás).
Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése kisfeszültségű hálózaton, fázisonként 63 A névleges áramig.
A tervezet az új elemek közül az 1.-t és a 4.-et kötötte volna szakképesítéshez, a többit szakképesítés nélkül végezhetvé tette volna (szakfelügyelet mellett).

Logikát keresni fölösleges

Aki esetleg úgy gondolja, hogy mindenféle villanyszerelési munkákat nem kellene végzettség nélkül végezhetővé tenni: a listán most is számos ilyen, és hasonlóan összetett tevékenység szerepel, felügyelettel végezhetők. Ilyen például:

Nagy-, közép- és kisfeszültségű távvezetékek szerelése.
Műszerek, műszerjellegű gépek mechanikus egységeinek szét- és összeszerelése, a berendezések karbantartása, javítása, finommechanikai alkatrészek megmunkálása.
Veszélyes folyadékok és olvadékok tartályainak javítása és karbantartása.
A GFM visszavonulót fújó közleményében azt írta: „a kormány nemcsak megvédi a családokat és a munkahelyeket, hanem mindent megtesz a dolgozók biztonságos munkavégzése és egészsége érdekében is. Ennek megfelelően nem kerül sor az érintett jogszabályok módosítására, azok változatlanok maradnak”.

Namármost, a kormányzati-minisztériumi logikát nehéz megfejteni. Ha ugyanis a tárca belátta, hogy mondjuk villanyautók hajtásláncain nem kellene képzettség nélküli munkavállalókat hagyni dolgozni, mert az nem biztonságos, akkor – gondolná az ember – nagyfeszültségű távvezetékeken se kellene képzettség nélküli munkavállalóknak dolgozni.

Valójában persze mindkét tevékenységnél vannak olyan részfeladatok, amelyek nem igényelnek semmiféle szakvégzettséget.

• szakember
• szakképzettség
• végzettség