Tam_Bau
MENÜ
2023. február 7.
Tódor, Rómeó
Nyugdíj: magyarok százezreinek rövidülhet a szolgálati ideje részmunka esetén

Nyugdíj: magyarok százezreinek rövidülhet a szolgálati ideje részmunka esetén

24.hu

Nem ritkán fordul elő, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik valaki.

Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik. Más a helyzet amennyiben nem éri el – írja az adó.hu.

Nem ritkán fordul elő, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig részmunkaidőben dolgozik valaki. Hogyan számít majd be a részmunkaidő a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, illetve hogyan érinti a nyugdíj összegének meghatározását?

Az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő hosszától, és a nyugdíj alapjául szolgáló, nyugdíj járulék köteles keresetektől függ. (Nyugdíj járulék alatt 2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulékot is értjük.)

Bár az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, a nyugdíj összegénél azonban egyik fontos meghatározó tényező a szolgálati idő hossza – hívja fel a figyelmet Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.

Abban az esetben, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset ötvenhárom százaléka lesz. Amennyiben ez a személy negyven év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már nyolcvan százaléka lesz, és

minden további szolgálati idő év után további két-két százalékkal nő ez a mérték, mely növekedés egészen a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset száz százalékáig terjedhet.

Részmunkaidő: mi történik a szolgálati idővel?
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.

Abban az esetben azonban, ha a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset nem éri el a minimálbér összegét, már más a helyzet.

A szolgálati idő hossza ugyanis a nyugdíjnál két ponton is lényeges tényező, egyrészt a nyugdíj jogosultságnál (azaz kaphat-e nyugdíjat a személy), másrészt a nyugdíj mértékénél (azaz mekkora lesz a nyugdíj összege).

A nyugdíjtörvényben foglaltak szerint, ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében (például munkaviszonyban) elért nyugdíj járulék alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából.

A nyugdíj jogosultsághoz az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít.

Például egy húsz éven át részmunkaidőben töltött időszak akkor is húsz év szolgálati időt fog jelenteni a nyugdíj jogosultságnál – tehát teljesül az öregségi teljes nyugdíjhoz megkívánt szolgálati idő követelmény -, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél, mert élve az erre vonatkozó munkajogi lehetőséggel, a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított hosszához igazodóan a kereset is csak időarányos része volt a minimálbérnek.

A nyugdíj összegénél azonban már számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő (a példában a húsz év munkaviszony) alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíjjárulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után. Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időt a nyugdíj járulék alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani.

Ez az arányos számítás pedig azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíj mértékénél (összegénél) rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza. A példánál maradva, a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben.