Nem engedték szabadjára a vírust, de a hosszú távú társadalmi és gazdasági hatásokra tekintettel nem akarnak elhamarkodott döntéseket hozni – ez jellemző a svéd kormány sokak által bírált járványügyi intézkedéseire. 

Szelfik a virágzó cseresznyefák alatt, tömött teraszok a kávézók előtt, kiránduló iskoláscsoportok – miközben Európa többi országában gyakorlatilag leállt az élet a koronavírus-járvány miatt, Svédországban továbbra sem szigorítottak jelentősen a korlátozó intézkedéseken. A Magyarországhoz hasonlóan 10 milliós népességű országban az elmúlt héten csak annyi változott, hogy már csak az 50 fő alatti rendezvényeket engedik megtartani, a 16 éven alattiak azonban továbbra is járnak iskolába, nyitva vannak az éttermek és csak attól kérik a távmunkát, aki ezt meg tudja oldani.

A halálesetek növekvő száma miatt azonban a laza svéd intézkedések egyre több kritikát kapnak, és nem csak külföldről. A hivatalosan igazolt fertőzöttek száma a hétfői adatok szerint 6830-ra nőtt, az országban pedig eddig 401 ember életét követelte a koronavírus.

„Tudós vagyok, nem a hatóságokban, hanem az adatokban bízom” – mondta a Sky News hírcsatornának Cecilia Soderberg-Naucler, a svéd Karolinska Intézet professzora. A kutató sok kollégájától eltérően attól fél, hogy komoly korlátozások nélkül sokan fognak meghalni, és neki nem elég átláthatóak az adatok ahhoz, hogy nyugodt legyen.

Több ezer halottal kell számolni az elhúzódó Covid-19-járvány miatt Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerint is. A kormányfő úgy fogalmazott: az, hogy lassabban terjed a járvány, mint más országokban, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ezért kevesebb súlyos beteg vagy halott lesz.

Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ország semmit sem tenne a járvány megfékezése érdekében, a hatóságok pedig továbbra is kiállnak döntésük helyessége mellett.

 

 

• koronavírus
• karantén
• Svédország