MENÜ
2024. május 20.
Bernát, Felícia
Miért jelent meg üres címoldallal a legtöbb osztrák napilap?

Miért jelent meg üres címoldallal a legtöbb osztrák napilap?

media1.hu

A tiltakozók nem szeretnék, hogy a magyarhoz hasonló médiarendszer alakuljon ki.

Üres első oldallal jelent meg szerdán, a sajtószabadság világnapján az Osztrák Újságszövetségbe tömörült napilapok döntő hányada, például a Die Presse, a Der Standard, a Kurier, a Krone, a Heute, a Kleine Zeitung, hogy közösen tiltakozzanak az új ORF-törvény ellen. A tiltakozók nem szeretnék, hogy a magyarhoz hasonló médiarendszer alakuljon ki.

A Népszava beszámolója szerint a tiltakozás annak az új finanszírozási rendszernek szól, amelynek révén az ORF, az osztrák állami rádió és televízió-csoport az érintettek szerint behozhatatlan előnyre tesz szert a magánmédiával szemben, és ezáltal sérül a médiavilág sokszínűsége, az úgynevezett médiapluralizmus.

A lapkiadók egységes fellépésére annak ellenére került sor, hogy a párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet 180 országot értékelő sajtószabadsági ranglistáján Ausztria valamelyest előbbre került, ami kivált annak fényében imponáló, hogy 2021-ben a 17. helyről a 31.-re csúszott vissza. Tiltakozásukat a kiadók a kancellárnak és a médiaügyekkel foglalkozó miniszternek is elküldték.

Az új törvény szerint 2024-től több bevétel jut az ORF-nek, mintegy 710 millió euró a lakosságtól, további 300 millió pedig hirdetésekből folyik majd be.
A tévédíj mértéke csökken ugyan, de többeknek kell fizetnie
Az eddig GIS-nek nevezett díj összege havi 18,59 euróról 15,20-ra csökken, de immár kiterjed valamennyi osztrák háztartásra és vállalatra, függetlenül attól, hogy az adott helyen használnak-e televíziós készüléket. A Népszava által említett becslések szerint így 300-700 ezerrel nő azok száma, akiknek fizetniük kell.

Elbocsátják a „tévékémeket”

A változáson a hatóságok is nyernek, a központi állam és a tartományok ugyanis jövőre felhagyhatnak az ORF-nek eddigi, havi 2-3 eurós hozzájárulás befizetésének ellenőrzésével. Eddig csak azoknak kellett tévédíjat fizetniük, akiknek a lakásában volt készülék, és eddig „tévékémek” csöngettek be, akik váratlanul betoppanhattak, hogy ellenőrizzék a háztartások tévékészülékeit. 2024-től viszont mindenkinek fizetnie kell.

Piactorzítás: ha több pénze lesz az ORF-nek, a magánvállalatok hátrányba kerülnek
A privát média főleg az írott szövegek és az adásismétlések esetében érzi magát legyűrve. A nagyobb bevétel révén az állami televíziócsoport bővítheti szolgáltatását, akár az írott magánsajtó híreivel, beszámolóival is versenyre kelve. A TVthek-nek nevezett ismétlő rendszer az eddigi egy hétről egy hónapra növeli az élő adások tárolási idejét, dokumentumműsorok esetében pedig nem is szabnak időkorlátot. Lesznek olyan műsorok, amelyeket az ORF nézői már 24 órával a hivatalos adás előtt megnézhetnek. Az állami tévécsoport két új csatornával bővül, az egyiken sporteseményet közvetítenek majd, a másikon gyerekműsorokat.

A magyar példát hozták fel elrettentő esetként

A Der Standard főszerkesztője a magyar médiarendszert hozza fel elrettentő példának, az autoriter kormány által finanszírozott újságok behozhatatlan fölényét – írja a Népszava.

Nem kevés konfliktusnak lesz forrása az a 2024-től, a BBC mintájára bevezetendő új rend, amely az ORF valamennyi dolgozójának fizetését nyilvánossá teszi.