A KSH életszínvonal-kutatása szerint nőttek a regionális különbségek a legfejlettebb és a legelmaradottabb régiók között is.

A legkedvezőbb helyzetben lévő Budapest lakosságának 11,2 százalékát érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, míg
a legszegényebb Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást.
E tekintetben a legnagyobb mértékű (6,8 százalékpontos) javulás Pest régióban történt. Az előző évihez képest nem változott a kockázatnak kitett háztartások aránya Közép-Dunántúlon (13,3%), Észak-Alföldön (24,1%) és Dél-Dunántúlon (24,6%).

A jövedelmi szegénység továbbra is leginkább Dél-Dunántúl és Észak-Alföld (19,4 és 15,9%), a legkevésbé pedig Budapest népességét (7,4%) érintette.

A súlyos anyagi helyzetben élők aránya Észak-Magyarországon (17,7%), volt a legmagasabb, ahol a nélkülözők aránya közel 2 százalékponttal nőtt 2018-hoz képest, és több mint kétszerese az országos átlagnak.
Átlagot meghaladó volt a súlyosan depriváltak aránya Észak-Alföldön (11,6%) és Dél-Dunántúlon (9,8%) is.
A munkaszegénység továbbra is Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, ahol a lakosság 8,7 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, míg Pest régióban az érintettek aránya mindössze 2,0% volt 2019-ben.

Jövedelem és fogyasztás

2019-ben kismértékben nőtt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiók közötti különbség. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, az országos átlag 1,3-szerese. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3 százalékkal elmaradva az országos átlagtól.

A háztartások jövedelemszerkezete Dél-Dunántúlon volt a legkedvezőtlenebb, ahol a munkajövedelem aránya az összjövedelmen belül 67,2% volt, 15,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ebben a régióban volt a legmagasabb a társadalmi jövedelmek aránya (30%). A legkedvezőbb jövedelemszerkezettel továbbra is Pest régió háztartásai rendelkeztek, ahol a munkajövedelem részaránya 78,2, a társadalmi jövedelmeké pedig 20,7% volt.

Minél nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb egy főre jutó bruttó jövedelemmel rendelkezett. A megyei jogú városokban az éves bruttó jövedelem 8,1 százalékkal haladta meg az országos átlagot, egy főre vetítve 2 millió 169 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 4,8 százalékkal maradt el az átlagtól a fejenkénti jövedelem. Nőtt a községek országos átlagtól való elmaradása, ami 2018-ban 12,5, 2019-ben 17,7% volt.

2019-ben az előző évhez képest Budapesten nőtt a legdinamikusabban (13,7%-kal) a fogyasztás, az országos átlag növekedési ütemét 4,8 százalékponttal haladta meg. A fővárost 12,4 százalékos növekedési ütemmel Pest régió, Dél-Dunántúl (10,8%) és Nyugat-Dunántúl (10,5%) követte a rangsorban. A kiadás nagysága Észak-Alföldön az országos átlagtól 17,1, Észak-Magyarországon 13,4 százalékkal maradt el.

• életszínvonal
• jövedelem
• szegénység