Ki fizet, ha a vad tönkreteszi a termést?
A kártérítés jár, de csak akkor, ha a gazda a jogszabályban rögzített feltételeket betartja.
A kertben vagy gyümölcsösben okozott károk közül a szarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon vagy éppen a dám által okozott pusztítást a törvény vadkárnak nevezi. A szabályozás egyértelmű: a felelősség alapvetően azt a vadászatra jogosultat terheli, akinek a területéről a vad kiváltott, vagy ahol maga a kár bekövetkezett. A kártérítés tehát jár, de csak akkor, ha a gazda a jogszabályban rögzített feltételeket betartja – írja a Hóvége.
Megelőzés nélkül nincs teljes kártérítés
Nem elég a károkozás tényét bizonyítani – a földhasználónak közre kell működnie a megelőzésben is. Ez jelentheti a villanypásztor kihelyezését, riasztó eszközök használatát, vagy akár a vadászatra jogosulttal való egyeztetést. Ha ezek hiányoznak, a szakértő a kár egy részét a gazda terhére írhatja.
A bejelentés menete
Az első és legfontosabb lépés az írásbeli közlés a vadászatra jogosulttal. Ezt a kár észlelésétől számított 5 napon belül kell megtenni. Ha nincs egyezség, újabb 5 nap áll rendelkezésre a jegyzőhöz fordulni, aki szakértőt rendel ki. A szakértő a kirendeléstől számított 5 napon belül köteles felmérni a károkat, így viszonylag gyorsan elindulhat a folyamat.
Gyümölcsös és szőlő esetén az év bármely szakában lehet vadkárt bejelenteni, de az 5 napos határidő ilyenkor is érvényes.
Illeték, szakértői díj, egyezség
A jegyzőnél indított eljárás 3000 forint illetékbe kerül (általában illetékbélyeg formájában). Emellett a kérelmezőnek kell előlegezni a szakértő díját, amely több tízezer forintra is rúghat, de a végén a felek közösen viselik, a megállapodás vagy a bírósági döntés alapján.
A szakértői jegyzőkönyv birtokában a jegyző igyekszik egyezséget létrehozni. Ha ez sikerül, határozatban rögzítik. Ha nem, akkor az ügy megszűnik, és 30 napon belül bíróság elé vihető.
Gyűjtsük a bizonyítékokat
A siker egyik kulcsa az, hogy minden bizonyítékot azonnal rögzítsünk. Érdemes GPS-adattal ellátott, időbélyeges fotókat készíteni, közeliket és átfogó képeket egyaránt. Hasznos lehet, ha mérőszalagot is elhelyezünk a fotókon, és feltüntetjük a parcellaazonosítót. A hivatalos szakértők is így dokumentálnak, így ha a saját anyagunk is pontos, sokkal egyértelműbb lesz a helyzet.
Arra is figyeljünk, hogy ha valamelyik fél második szakértőt kér, addig nem szabad betakarítani, amíg az új szemle meg nem történik. A károkat tehát hagyni kell láthatóan megmaradni.
Gyakori hibák
A legtöbb gazda azért veszít, mert kicsúszik az 5 napos határidőből. Másik tipikus hiba, hogy nem tesz eleget a megelőzési kötelezettségének. Végül, sokan megfeledkeznek arról, hogy a jegyzői eljárás csak egyezséghez vezethet – ha az elmarad, a bírósági 30 napos határidőt is tartani kell.
(sokszinuvidek.hu)
