Norvégia az egy főre jutó legtöbb hőszivattyúval rendelkező országok közé tartozik, a szomszédos Finnországgal és Svédországgal együtt.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a technológia ugyanolyan fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mint az elektromos járművek, mivel a fűtési megoldások évente mintegy négymilliárd tonna szén-dioxidot termelnek, ami a globális kibocsátás nyolc százalékát teszi ki – írja az Euronews.

Az a tény, hogy a kemény telükről ismert északi országok a legnagyobb felhasználók közé tartoznak, megcáfolja azt a gyakran hangoztatott feltételezést, hogy a technológia nem működik, amikor a hőmérséklet lecsökken. A mítosz Európa-szerte ellenállást szított.

„A hőszivattyúkról sok hamis mítosz kering. Egyes olaj- és gáztermelő országok, például Oroszország, egyes emberek, egyes ágazatok, egyes vállalkozások nem akarják ezt az átállást. Igen, a hőszivattyúk hideg éghajlaton is működnek. Igen, a hőszivattyúk működnek a régi épületekben.” – magyarázta Caroline Haglund Stignor, a svéd RISE Research Institutes kutatója.
A lakás fűtéséhez a hőszivattyúk elszívják a kültéri hőt – amely hideg időben is létezik -, és befecskendezik a belső térbe. A korai modellek nem tartalmaztak leolvasztó rendszereket vagy változó fordulatszámú kompresszorokat, amelyek manapság lehetővé teszik, hogy szélesebb hőmérséklet-tartományban hatékonyabban működjenek. Bár hatékonyságuk hideg időben némileg csökken, a szakértők szerint még mindig hatékonyabbak és környezetbarátabbak, mint más lehetőségek.

Jobbak a hőszivattyúk, mint az elektromos fűtés?

„Ez egy kiforrott technológia, amely működik, és bizonyítottan otthonok millióit tartja melegen minden télen. De folyamatos a fejlesztés, hogy még jobbá tegyük” – mondta Stignor.

A Regulatory Assistance Project (RAP) független csoport tanulmánya szerint a hideg klímájú levegőforrással működő hőszivattyúk akár kétszer olyan hatékonyak lehetnek, mint az elektromos fűtés, ha a külső hőmérséklet -30 Celsius-fokig csökken.

Franciaországban a hőszivattyúk ellenzői azzal is érvelnek, hogy magasabb villamosenergia-fogyasztáshoz vezetnek, nem működnek jól minden körülmények között, például rosszul szigetelt lakásokban, és költséges telepítést igényelnek.

Az olaj- és gázkazánok továbbra is népszerűek számos országban. Németországban a koalíciós partnerek idén végre megállapodtak a fosszilis alapú fűtés 2045-től történő betiltásáról. Az állam most már támogatja a hőszivattyúkat, amelyeket 2022-ben a lakások mindössze három százalékában használtak, és az értékesítés kezd beindulni.

Hogyan segítenek a hőszivattyúk a norvégoknak pénzt megtakarítani?

Sok európai országgal ellentétben Norvégiában szinte egyáltalán nincs távfűtés, és 2020 januárjában betiltották az olajkályhákat. A hideg teleken való melegen tartáshoz az ország elsősorban a bőséges és tiszta villamos energiára támaszkodik, köszönhetően a hatalmas vízenergiaforrásoknak.

Azáltal, hogy a hőszivattyúk a felhasznált villamos energia minden egyes kWh-jára körülbelül három-öt kWh hőenergiát termelnek, a hőszivattyúk az energiahatékonyság eszközei – az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú szempontja -, és a fogyasztók számára is jelentős megtakarításokat tesznek lehetővé.

Bár a kezdeti beruházás költségesnek tűnhet, hiszen a beszereléssel együtt 2500 euró körül van, a beruházás néhány év alatt megtérül. További bónuszként a hőszivattyú nyáron légkondicionálóként is működik.

Amikor az ukrajnai háború okozta energiaválság idején tavaly az egekbe szöktek az áramárak, a hőszivattyúk eladásai rekordot döntöttek Norvégiában, 25 százalékkal megugrottak.

A tendencia az idei év első felében is folytatódott.

„A norvégok megértették, hogy a következő években a korábbiakhoz képest magasabb villamosenergia-árakra számíthatnak. Az energiahatékonyság pedig egyre forróbb téma” – magyarázta Rolf Iver Mytting Hagemoen, a Norvég Hőszivattyúszövetség (NOVAP) vezetője.

• fűtés
• Norvégia
• hőszivattyú
• szén-dioxid