Hadat üzen a kiváltságoknak, megfékezi a pazarlást
Jön az igazolatlan eredetű vagyonokra a 70 százalékos adó.
A román miniszterelnök úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, vagyis a parlamenti vitát kiiktatva, mandátumát kockára téve terjesztette a parlament elé a deficitcsökkentő törvénytervezetet, amelytől az előirányzottnál jóval magasabb államháztartási hiány csökkentését reméli.
Az ilyen módon beterjesztett jogszabály hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával lehet megakadályozni.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő a kétkamarás parlament együttes ülésén azt mondta: a törvény felszámolja a kiváltságokat, megfékezi a költségvetési pazarlást, hadat üzen az adócsalásnak, célja pedig a társadalmi méltányosság helyreállítása.
A román kormány a nagyvállalatokra és a bankokra, a félmillió eurónál értékesebb ingatlanokra és a luxusautókra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, az igazolatlan eredetű vagyonokra kivetett 70 százalékos adóval, valamint egyes költségvetési kiadások lefaragásával - ágazati adókedvezmények, étkezési és üdülési utalványokra jogosultak körének szűkítésével, betöltetlen állások és egyes vezetői posztok felszámolásával - akarja megfékezni a költségvetési hiányt, amely korrekció nélkül a tervezett 4,4 százalék helyett a GDP 6 százalékát is meghaladhatja.
A kormány által - több hónapig tartó koalíciós és társadalmi vita után - hétfőn elfogadott törvénytervezet az utolsó 24 órában is változott: a parlamenti frakcióktól érkezett módosító indítványok alapján például a bankokkal az első két évben a bevezetendő különadó dupláját fizettetik meg, tehát a bankadó 2024-25-ben az üzleti forgalom 2, majd azt követően a forgalom 1 százaléka lesz.
Kelemen Hunor, a június óta ellenzékben lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: a kormánypártok a magyar szövetség valamennyi fontos módosító indítványát figyelembe vették a tervezet véglegesítésénél, illetve ígéretet tettek a felvetett problémák megoldására. A jogszabály nem tartalmazza már azt az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi vagy szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket, vagy felszámolják a betöltetlen posztokat.
_3.jpg)
