Jelenleg a lakossági napelemes rendszerek elsöprő többsége úgy kapcsolódik az elektromos hálózathoz, hogy a háztartás fogyasztását és a háztetőn lévő napelemek termelését egy oda-vissza forgó villanyóra méri. Ez az óra annyiban különbözik a hagyományostól, hogy ellentétes irányban forog, amikor a háztartás éppen nem használja fel a tetőn keletkező áramot, hanem visszatáplálja azt a nagy központi hálózatba, írta a G7.hu.

A megoldás lényege, hogy az ilyen villanyórát évente csak egyszer olvassák le, és ha a háztartás többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt, akkor a különbözetet kiszámlázzák neki, ha viszont többet termelt, mint amennyit fogyasztott, akkor a többlet értékét visszaigényelheti.

Ez utóbbi azonban nem jellemző eset, mert a háztartási napelemes rendszerek célja általában a fogyasztás ellentételezése, vagyis hétköznapi szóhasználattal a villanyszámla lenullázása. A többlet termelés értékének visszaigénylése ugyanis egyrészt elég bonyolult, másrészt aki állami támogatásos hitelt vesz igénybe a telepítéskor (és sokan vannak ilyenek), az legfeljebb csak az éves fogyasztásának megfelelő napelem teljesítményt telepíthet a házára. Azaz állami segítséggel nem termelhet többet a fogyasztásánál.

Ennek a megoldásnak a fogyasztó szempontjából van egy kulcsfontosságú előnye: teljesen mindegy, hogy mennyi lesz a következő 20-30 évben az elektromos áram ára, mert ha ugyanannyit termel, mint amennyit fogyaszt, akkor a villanyórája minden évben nullát fog mutatni, azaz nem kell fizetnie a villanyszámlát, írta a G7.hu.

A szaldóelszámolás azonban 2023 végén megszűnik, és helyette a bruttó elszámolás jön.

A vissza nem térítendő támogatásban részesülő projektek a jelenlegi elképzelés szerint már nem a jelenleg hatályos szaldóelszámolás, hanem a bruttó elszámolás szabályai között valósulhatnak meg. A szaldóelszámolásban az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbségét kell rendezni az áramszolgáltató felé. A bruttó elszámolásban a napelemes termelő a hálózatból vásárolt és az általa megtermelt, azonnal el nem fogyasztott energia egységárát külön-külön határozzák meg. Az új rendszerben a hálózatból vételezett energia árát az ellátási szerződés szerint számolják el, a lakossági fogyasztóknál tehát az egyetemes szolgáltatás egységárával egyezhet meg.

A napelemes termelő által a hálózatba táplált energia átvételi árát szintén a későbbiekben szabják majd meg – tájékoztatott az ITM. Felhívják a figyelmet arra, hogy az uniós szabályozással összhangban 2024. január 1-től nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak.

E beruházások finanszírozásához továbbra is a magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek rendelkezésére áll a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból finanszírozott kamatmentes energiahatékonysági hitel. A minimum 10 százalékos önerővel igényelhető forrás a fűtési rendszerek korszerűsítése, szigetelés, nyílászárók cseréje mellett megújuló energiát hasznosító berendezések (napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk stb.) beépítésére is fordítható.

• napenergia
• napkollektor
• napelem
• napcella