Magyarországon 250 ezer munkavállalónak van határozott idejű szerződéses munkája. Ez sok országban nem feltétlenül egy negatív dolog, de idehaza rossz szájízt ad, sokan pedig attól rettegnek, nem hosszabbítják meg őket. A régiónkban szintén nem számít megszokott foglalkoztatási módnak a határozott idejű szerződés, Hollandiában vagy a déli országokban viszont nagyon kapós munkaforma.

Az Európai Unióban a 15-64 éves korosztályban összesen 24 millió ember dolgozott határozott idejű szerződéssel az Eurostat friss jelentése szerint. Ez a korosztály összes munkavállalójának a 12 százaléka. Érdemes persze megjegyezni, hogy az egyes országok között igen nagy eltérések vannak, ami ezt a foglalkoztatási módot illeti.

Fontos kiemelni, hogy az ideiglenes szerződéses forma önmagában nem egy rossz dolog. Olyan országokban például, ahol elterjedtebb a projekt alapú munka, és a munkavállalókkal inkább szerződést kötnek, nem várják el, hogy számlázzon, alapvetően működhet jól. Máshol viszont egyáltalán nem elterjedt, sőt kifejezetten rossz szájízt kelt, és a dolgozók inkább folyamatosan abban reménykednek, vajon meghosszabbítják-e a munkájukat vagy az utcára kerülnek.

Ha kifejezetten csak a 2022-es negyedik negyedéves adatokat nézzük, akkor az EU-ban átlagosan a 15-64 éves korosztályba tartozó munkavállalóknak a 13,5 százaléka volt így foglalkoztatva. Hollandiában viszont az összes munkavállaló majdnem egyharmada, 27,5 százaléka, amivel toronymagasan náluk meg legjobban ez a modell. A második helyen Spanyolország végzett, itt a munkavállók 18 százalékának volt ideiglenes munkaszerződése, de ettől az aránytól Portugália sem maradt el sokkal, náluk 17,4 százalékot mértek.

Ehhez képest ahogy látjuk, a lista másik végén teljesen más adatok szerepelnek. A negatív éllovas Litvániában például csupán a foglalkoztatottak 2,1 százaléka dolgozott így, de Romániában csupán a 2,3 százalkuk. Hátulról a dobogó harmadik fokára Lettország állhatott fel 2,9 százalékkal. Ahogy a listán látjuk, Magyarország egyértelműen a teljes lista hátsó fertályában helyezkedik el. 2022 negyedik negyedévében a 15-64 éves foglalkoztatottak 5,4 százaléka rendelkezett határozatlan munkaidős szerződéssel, de ez még így is csaknem 250 ezer magyar munkavállalót érint.

Ők pedig a hazai foglalkoztatási modellből abszolút inkább a szorongó, nem pedig a projekt alapú munkavállalók, akiknek legtöbbje leginkább csak abban bízhat, hogy meghosszabbítják ideiglenes szerződését. Mert ha nem, akkor ők gyakorlatilag egyik napról a másikra vállhatnak munkanélkülivé.

Az adatokat látva nem is meglepő, hogy ez a foglalkoztatási mód nem igazán elterjedt errefelé. Ha megnézzük mind a régióban, mind például az egész Baltikumban a munkavállalók nagyon kevés részét foglalkoztatják így. Miközben Hollandiában vagy olyan déli országokban, mint Spanyolország, Portugália vagy Olaszország kifejezetten elterjedt.

Nők, férfiak, fiatalok

Egyébként ha a hazai tendenciákat nézzük, akkor az elmúlt két év negyedik negyedévében nem történtek nagy mozgások: a határozott időre szóló szerződéses munkavállalók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest 5,4-5,6 százalék között mozgott. Ha a nemeket nézzük, úgysincs igazán eltérés idehaza, mind a férfiak, mind pedig a nők ugyanazt az átlagot hozzák.

Korosztályosan is érdekes megfigyelni az adatokat, hiszen ha a 15-29 éves korosztályt, azaz a fiatalabb munkavállalókat nézzük, akkor itt például Hollandiában a foglalkoztatási rátájuk már 50 százalék fölé kúszik, de Portugáliában és Olaszországban is 40 százalék fölött van. A magasabb arány pedig Magyarországon is megfigyelhető: a tavalyi évben ugyanis a fiatal foglalkoztatottak 8,9 százalékát foglalkoztatták határozott idejű szerződéssel, ami az évek óta stagnáló felnőtt lakosság adatihoz képest szignifikánsabb nagyobbnak számítanak, de így sem érik el a 10 százalékot. És ezzel is az EU-ban a hátulsó 10 között szerepelünk.

• foglalkoztatás
• állás
• határozott idejű szerződés