Ezermilliárd forint értékű közvagyont adott át a kormány az egyetemi alapítványoknak
Több mint két tucat megbízottnak kell lemondania.
Az Erasmus+ felsőoktatási cserediákprogram és Horizont Európa kutatási pályázati rendszer jelentős EU-s forrásaihoz való hozzáféréshez hét miniszternek és több miniszterhelyettesnek, államtitkárnak, kormánybiztosnak vagy miniszteri megbízottnak, több mint két tucat politikai megbízottnak kell lemondania kuratóriumi tagságáról, legalábbis a nyilvános EU-s dokumentumokból ez olvasható ki. A 2021-ben létrehozott, többségükben felsőoktatási intézményeket fenntartó, közel három tucat közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumaiba és felügyelő bizottságaiba ültetett összesen bő 250 személyből több mint 30 tag politikai köztisztviselő. Összeszedtük az összeférhetetlen kuratóriumi tagokat és díjazásukat – minden jel szerint a modellváltásért felelős kormánybiztosnak és az uniós források felhasználásáért felelős miniszternek is le kellene mondania kuratóriumi tagságáról, hogy az adott egyetem ne szenvedjen hátrányt.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos alapproblémát, amit az EB és az Európai Tanács szövegei kijelölnek: vagyis azt, hogy a kormánytagok ilyen minőségükben döntenek a magyar felsőoktatásról, az egyetemekről, egyetemi keretszámokról, stratégiákról, magánszemélyként viszont a kuratóriumokban – esetenként jelentős külön díjazás mellett – érvényesíthetik ezt a bennfentes információt.
A kormánytag a kormányban dönthet arról, milyen forrásokat biztosít a különböző egyetemeknek és közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, kuratóriumi tagként dönthet arról is, hogy az adott egyetemen mi legyen a tananyag, milyen tanszékek működjenek.
A kormánytag a kormányban ellenőrzi azt az EU által kijelölt gazdálkodó szervezetet, a Tempus Közalapítványt, amelyikhez kuratóriumi tagként pályázatot ad be.
Ez egy más típusú összeférhetetlenség, és nem kezelhető eseti alapon.
/ Erről többet olvashatnak a G7.hu-n /
